Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt esetben arról van szó, hogy egy fenntartó alá két köznevelési intézmény tartozik, az egyiknél közalkalmazotti jogviszonyban, a másiknál óraadói munkavégzésre szóló megbízási jogviszonyban állna ugyanaz a személy. Az Nkt. 61. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszony mellett nem létesíthető, illetve tartható fenn munkavégzésre irányuló további jogviszony, ha ez a közalkalmazotti munkakörrel összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bekezdés]. Összeférhetetlenséget jelent például, ha a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Kinevezési okirat átadásának határideje

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt az új belépő kinevezési okiratát a belépéshez képest mikor, mennyi időn belül kell átadni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni [Kjt. 21. § (1) bek.]. A kinevezési okirat tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő megállapodást, annak a közalkalmazott munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A legalább 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíj esetében [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.] is alkalmazandó a Tny. azon rendelkezése, melynek értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az ún. másodálláson a munkavállaló fennálló munkaviszonyához képest további munkaviszony létesítését értjük. Az is elképzelhető, hogy egy munkavállaló egyéni vállalkozóként kíván dolgozni a munkaviszonya mellett. Általában megállapítható: a szerződéses szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti [Kjt. 28. § (1) bek.]. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai szerint csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy munkaviszony, ha a munkaidő e jogviszonyokban a közalkalmazotti jogviszonyával részben vagy egészében egybeesik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Részmunkaidős nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: 3 órás munkaidőben alkalmazott nyugdíjas lehet-e közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem tartalmaz tilalmat nyugdíjas személy részmunkaidőben való foglalkoztatására, és a munkaidő alsó határát sem korlátozza. Fontos viszont, hogy a munkáltatóra kiterjed-e a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Vezető tisztségviselő visszahívása

Kérdés: Egyesületünkben elnökség működik, amelynek tagjai munkaviszonyban látják el feladataikat. Amennyiben szeretnénk azonnali hatállyal visszahívni az egyik elnökségi tagot, akkor mi lesz a munkaviszonyával, külön meg kell szüntetnünk azt is?
Részlet a válaszából: […] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai (Ptk. 3:77. §). A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik a visszahívással. A jogi személy tagjai, tagság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] A kerületvezető erdész a kérdés alapján az Mt. hatálya alatt álló munkáltató munkavállalójaként határozható meg. A vadásztársaság a Ptk. hatálya alatt működő egyesület (Ptk. Második rész VII. cím). A vadásztársaság saját szervezeti felépítését maga határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.
1
…
15
16
17
…
25