Kamera a munkahelyen

Kérdés: Az élelmiszeriparban dolgozom. A munkahelyemen kiépítésre került egy igen jó minőségben rögzítő kamerarendszer, a dolgozók bármiféle tájékoztatása nélkül, és most olyan nyomás alá kerültünk, hogy szinte minden lépést, tettet számon kérnek! Mennyire jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt.erre vonatkozóan nem tartalmazott külön szabályokat, a munkavállaló a Ptk.szerinti igényeket támaszthatta (pl. a munkáltatónak a jogsértés abbahagyásárakötelezését, vagy nem vagyoni kártérítést követelhetett a bíróságtól). Azadatvédelmi biztos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ának (4) bekezdéseszerint ekkor a pernyertes volt köztisztviselő részére – az eset összeskörülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyánakmérlegelése alapján – legalább két, legfeljebb harminc­hat havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése

Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetésévelösszefüggésben felmerült kárát, valamintc) fizessen meg – az eset összes körülményeinek, különösen ajogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a közalkalmazottszámára legalább két-, legfeljebb tizenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a személy az egyébként aszemélyiségi jog megsértésének körébe tartozó magatartáshoz hozzájárult, úgy aznem minősül jogsértésnek [Ptk. 75. § (3) bekezdés]. Másfe­lől: a szabadságmegváltásaként fizetett összeg nem munkabér (illetmény), mivel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet a válaszából: […] ...Ezek értékét csak becsléssel lehet megállapítani,azaz a bíróság mérlegelésére tartozik, hogy megítélje, az adott személyiségijogsértés milyen mértékű vagyoni előnnyel kompenzálható. A személyiségi jogokkörébe tartozik a lehető legmagasabb testi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásánakellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértésmegállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz, dekülön munkaügyi bírság kiszabásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Háztartási munka bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Hetente jár hozzánk a takarítónő, havonta be is szoktam jelenteni, illetve befizetem utána az 1000 Ft-ot. A múlt hónapban azonban a bejelentés sajnos elmaradt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottat a mulasztás miatt nem érheti hátrány, neki ilyenkorsem kell közterhet fizetnie.Mindehhez azonban az is szükséges, hogy a jogsértést, ezesetben a munkáltató magánlakásának a háztartási alkalmazott általi, bejelentésnélküli kitakarítását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatásiszerződés megkötését követően jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá váltközigazgatási határozattal megállapított jogsértések, illetve ezeknek a hatósághonlapján a támogatási szerződés megkötését követő nyilvánosságra hozatala atámogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...ez a magatartása sérti a jogosgazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettségét (EBH 1999. 133, BH 1996.64). Álláspontunk szerint ez a jogsértés akkor is megvalósul, ha a munkavállalóa konkuráló tevékenységet folytató társaságnak nem tagja, csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...szemben az alkalmimunkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatosan az Áht. 15. §(5) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az Áht. 15. § (6)bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, de a munkáltató az AMtv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
4
5
6