Találati lista:
51. cikk / 63 Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben
Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
52. cikk / 63 Háztartási munka bejelentésének elmulasztása
Kérdés: Hetente jár hozzánk a takarítónő, havonta be is szoktam jelenteni, illetve befizetem utána az 1000 Ft-ot. A múlt hónapban azonban a bejelentés sajnos elmaradt. Milyen következménye lehet ennek?
53. cikk / 63 Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?
Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
54. cikk / 63 Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme
Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
55. cikk / 63 Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése
Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
56. cikk / 63 Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a támogatás visszavonása
Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?
57. cikk / 63 Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak
Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
58. cikk / 63 Átirányítás – sztrájk esetén
Kérdés: Megtehetjük-e azt, hogy amennyiben a munkavállalók egy része sztrájkol, a sztrájkban részt nem vevőket arra kötelezzük, hogy az eredeti munkakörükbe nem tartozó feladatokat is ellássanak?
59. cikk / 63 Rendezett munkaügyi kapcsolatok korábbi megsértése – mégis járhat támogatás?
Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?
60. cikk / 63 Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek
Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
