Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez

Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés egyértelmű megválaszolásához annak ismereteszükséges, hogy a munkavállaló az Mt. hatálya alá eső munkáltató alkalmazásábanáll, vagy közalkalmazotti jogviszonyban van, illetve hogy leendő munkahelyénmilyen jogviszonyban kerülne foglalkozatásra. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (6) bekezdése értelmében munkaviszony megszűnésétkövetően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel a munkáltatójogos gazdasági érdekét veszélyezteti, feltéve hogy a felek ilyen tartalmúmegállapodást kötöttek egymással, és ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Versenytilalmi megállapodás – ellenérték részletekben?

Kérdés: Próbaidő alatt szüntettük meg egyik munkavállalónk munkaviszonyát. E dokumentumban fenntartottuk a munkaszerződésben korábban kikötött versenytilalmi korlátozást, vállalva, hogy 18 havi bért 9 részletben (2 havonta) megfizetünk azért, hogy a munkavállaló 3 éven át ne dolgozzon olyan "más társaságnál, amely akár Magyarországon, akár Magyarország területén kívül a munkáltatóval konkurens tevékenységet folytat". A munkavállaló most egy összegben történő kifizetéshez ragaszkodik, mivel – szerinte – egyébként sem arányos a háromévi elhelyezkedési korlátozás a másfél évi bér megfizetésével. Szerintünk viszont a részletfizetést nem tiltja a Munka Törvénykönyve, és nem értünk egyet azzal az állítással sem, hogy a kikötött ellenérték aránytalan lenne.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (6) bekezdése a versenytilalmi megállapodáskapcsán csak annyit tartalmaz, hogy a munkaviszony megszűnését követően amunkáltató gazdasági érdekei védelmével kapcsolatos kötelezettség amunkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése

Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. §-ának (5) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy amunkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabályfeljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné. Álláspontunk szerint ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 108. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló amunkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésreirányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. Amunkáltató – eltérő megállapodás hiányában – a jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – általánosszabály szerint – a munkavállaló egyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

További jogviszony létesítésének megtiltása

Kérdés: Magántulajdonban lévő felsőoktatási intézménynél megtilthatjuk-e a munkavállalóinknak, hogy más magán-felsőoktatási intézményben oktassanak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt – kivéve azt az esetet, ha erre jogszabály őtfeljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné. Amennyiben egy magántulajdonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Közalkalmazott – a munkaidőt nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszony bejelentése

Kérdés: Kötelezhetjük-e a közalkalmazottat arra, hogy bejelentse a munkaidőt nem érintő, munkavégzéssel is járó, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítését?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 44. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott amunkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését -a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalomalá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fizetés nélküli szabadság meghosszabbítása

Kérdés: Munkavállalónk fél éve ment fizetés nélküli szabadságra, idén március 1-jétől kellene munkába állnia. Ha február 28. tájékán bejelenti, hogy szeretné még 3-4 hónapra meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, akkor felmondhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz attól függ, milyen jogcímen mentfizetés nélküli szabadságra a közalkalmazott. Ha olyan jogcímen, amely szerinta törvény alapján alanyi jogon kell számára fizetés nélkül szabadságotbiztosítani (pl. gyermek gondozása céljára), akkor a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
7
8
9