Találati lista:
31. cikk / 296 Szakemberhiány az óvodában – a lehetséges megoldás
Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.
32. cikk / 296 Könyvtárvezető – megkerülhetetlen képesítési feltételek
Kérdés:
Könyvtárunkba keresünk könyvtárvezető munkakörbe közalkalmazottat, mivel vegyes intézmény vagyunk, és dolgozóink maradtak közalkalmazottak. Érkezett egy olyan jelentkező, aki jelenleg másodéves az informatikus–könyvtáros szakon. Hetente egyszer jár be az egyetemre egyéni tanrend szerint nappali tagozaton. Segédkönyvtárosi végzettséggel már rendelkezik. Gyakorlati idejét könyvtárunkban töltötte, így ismeri a könyvtári feladatokat. Ebben az esetben megbízott könyvtárvezetőként közalkalmazotti státuszban alkalmazható-e? Tanulmányi szerződést mindenképpen kötnénk vele.
33. cikk / 296 Tanulási célok és a szükséges idő
Kérdés: Közös hivatalunknál több kolléga jelezte továbbtanulási szándékát, és tájékoztatott arról, hogy felvételt nyert felsőfokú oktatási intézménybe. Akiknél a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség megszerzésére irányul a továbbtanulás, tanulmányi szerződést köt a hivatal, és biztosítja az éves szabadságon felül a képzés napjára, a vizsgákra és az államvizsgára a szükséges szabadságot. Akik pedig olyan felsőfokú intézményben tanulnak tovább, amelyben megszerzett végzettségre a közös hivatalnak semmilyen szüksége nincs, mi az, amit kötelezően biztosítani kell a munkavállaló részére? Biztosítani kell-e az éves szabadságon felül a képzési és vizsganapokra a pluszszabadságot, szabadnapot abban az esetben is, ha nem kötünk vele tanulmányi szerződést?
34. cikk / 296 Köztisztviselő besorolása – ami az I. osztályhoz szükséges
Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Besorolhatjuk-e I. besorolási osztályba azt a közterület-felügyelőt, akinek felsőoktatásban szerzett agrármérnök szakképzettsége és közterület-felügyelői szakképesítése van?
35. cikk / 296 Besorolás a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
36. cikk / 296 „Befagyott” jogszerző idők – a köznevelés munkavállalói
Kérdés: A Púétv. hatálya alatt a 132. § szerint munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a (7) bekezdés azt írja, hogy a Kjt. 2023. 12. 31. szerint hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy olyan intézmény esetében, amely a Kjt., majd az Mt. hatálya alá tartozott, és jelenleg a Púétv. hatálya alá tartozik, hogyan alakul a munkavállaló jogosító ideje? Végkielégítés, szabadság, jubileum és felmentési idő tekintetében egyaránt. Ez különösen érdekes, ha valamiért köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból kerül át a 132. § alá, mert a 2023. 12. 31. szerinti Kjt. nem ismeri el jogosító időnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Illetve egy teljesen pályakezdő esetén mi lesz például a jubileumi jogosító idő alapja?
37. cikk / 296 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
38. cikk / 296 Köztisztviselői besorolás – a „passzív jogú táppénz” tartama
Kérdés: 2025-ben új belépő köztisztviselő besorolásánál a 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. közötti időszakra kapott passzív jogú táppénz időtartama figyelembe vehető-e? A tb-igazolvány alapján a passzív jogú táppénz előzménye az volt, hogy a munkáltatónál 2005. és 2006. július 27-ig állt fenn a jogviszony, ezen belül 2005. szeptember 10. és 2006. június 2. közötti időszakban üzemi baleseti táppénzben részesült, majd az egészségbiztosítási pénztártól 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között passzív jogú táppénzellátásban részesült. 2006. június 6. napján egy nap fizetés nélküli szabadság idejére szünetelt a biztosítása.
39. cikk / 296 Új besorolás – magasabb osztály, alacsonyabb fokozat
Kérdés: A közalkalmazott 2018. augusztus 6-án lépett be a munkáltatóhoz, asszisztensi munkakörbe, középfokú végzettséggel, „C” besorolással. 2020-ban jogi asszisztensi felsőfokú szakképzettséget szerzett. 2025. március 1. napjával referensi munkakörbe került, átsorolva az „E” fizetési osztályba. Helyesen alkalmazza-e a Kjt. 63–64. §-át, és helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a közalkalmazott előző munkaviszonyait 2020-tól, a felsőfokú bizonyítvány megszerzésétől, míg a közalkalmazotti jogviszonyait teljes egészében beszámítja a fizetési fokozatba, és így a közalkalmazottnak magasabb fizetési osztály, de alacsonyabb fizetési fokozat kerül megállapításra?
40. cikk / 296 Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
