Munkavállalók – a köztisztviselőknél kedvezőbb díjazási helyzetben

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése értelmében az illetmény alapilletményből, valamint – a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Áthelyezés után – a fizetési osztály és az illetmény összegének megállapítása

Kérdés: A közalkalmazott kolléga egyik költségvetési szervtől áthelyezésre kerül egy másikhoz a szociális ágazatba. Eddig nem szociális jellegű költségvetési intézményben dolgozott. A jelenlegi munkahelyén szakmunkás-végzettséggel takarít (középfokú szakmunkás-bizonyítványa lehet), mivel „C” kategóriába van besorolva (varrónőként, takarítónőként dolgozott). Ahová áthelyezésre kerül, ott a takarítók „A” kategóriába kerültek besorolásra. Van-e annak jogi akadálya, hogy az új helyen a kolléga „A” kategóriába legyen besorolva? Az illetménye nyilván nem csökkenne, csak a besorolása változna.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont 1. alpont]. Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Dajka visszasorolhatósága – az „igazságosság” szerepe

Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.
Részlet a válaszából: […] A bölcsődei dajka a 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklet II. pontja alapján az „A”–„D” fizetési osztályok valamelyikébe sorolandó be. A 257/2000. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettségről szóló, alapfokozatú (BA) diploma megszerzéséről lehet szó, ez ugyanis az egyetlen felsőfokú pedagógus-szakképzettség, amely a kisgyermeknevelő munkakör betöltésére jogosít a 15/1998. NM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése tartalmazza azt a rövidítést, hogy például a bölcsődében, minibölcsődében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személy pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy. Magyarán csak azok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak [Kjt. 61. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Magasabb szakképesítés – mégsem számít a besorolásnál

Kérdés: A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)
Részlet a válaszából: […] A 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szól „A közalkalmazottak által betölthető vezetői beosztások, munkakörök fizetési osztályba sorolásáról”. Eszerint a temetőőr-munkakör a fizikai munkakörök közé tartozik, és betöltője kizárólag „A” fizetési osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Besorolás – főiskolai diploma helyett szakképesítés alapján

Kérdés: Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérdezzük: a jelentkező rendelkezik kisgyermek gondozó-nevelő OKJ alapképesítéssel. Ezenkívül rendelkezik szociológus főiskolai végzettséggel. A 15/1998. NM rendeletben szereplő képesítési előírások között szerepel a felsőfokú szociális szakképzettségű személy, mint elfogadható végzettség. A kisgyermeknevelői alapképesítéssel és a szociológus diplomával a jelentkező diplomás besorolásba (pedagógus-bértáblába) kerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Besorolás és a közigazgatási szakvizsga letétele

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
Részlet a válaszából: […] 1. A Kttv. 228. §-a értelmében a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén általános szabály szerint az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A felsőfokú iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
30