Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Kérdés: Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné január 1-jével újra foglalkoztatni nyugdíjasként, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (mivel nagyon megbízható, jó dolgozó). Lehet-e ezt pályáztatás nélkül, ha igen, határozott vagy határozatlan időre?
Részlet a válaszából: […] Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt nyugdíjra jogosult személlyel is lehet létesíteni, illetve fenntartani, a Púétv. ezt nem zárja ki. A nyugdíj folyósítása kapcsán pedig a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, mely kimondja: „a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályai szerint, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Főigazgatói pályázat és a szakértői bizottság véleménye

Kérdés: Köznevelési társulás a fenntartásában működő óvoda és bölcsőde főigazgatói álláshelyére pályázatot tett közzé. A 401/2023. Korm. rendelet 4. §-ának (8) bekezdése szerint: „A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a pályázati határidő lejártát követő harminc vagy – ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri – hatvan napon belül köteles elbírálni a benyújtott pályázatokat. A (6) bekezdés b) pontja esetében a pályázatokat a közgyűlés vagy a képviselő-testület részére a benyújtási határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre kell benyújtani.” A pályázatok elbírálása milyen módon történik? Szükséges-e valamely szerv vagy bizottság véleményét kikérni?
Részlet a válaszából: […] ...2023. december 31-ig alkalmazandó Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése előírta, hogy az intézményvezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább 3 tagú, a betöltendő munkakör feladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Vezetői "összeférhetőség" két óvodában

Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályait a Púétv. 74. §-a tartalmazza. A vezető megbízással rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy esetében az összeférhetetlenség esetei a következők:– a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Igazgatói megbízás a köznevelésben

Kérdés:

A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.

Részlet a válaszából: […] A vezetői megbízást nem módosítani kellett, hanem újat volt szükséges kiadni, hiszen a megbízásra már nem a 2023. december 31-ig fennállt munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a 2024. január 1-jén létesült köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény fenntartói az Nkt. 2. §-ának (3)–(4) bekezdései alapján a következők lehetnek: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, valamint – kizárólag óvoda tekintetében – a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Vezetőképzés költségei költségvetési szervnél

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott intézményvezető a 25/2017. EMMI rendelet alapján vezetőképzésre kötelezett. A munkáltatót terhelő költségeket a rendelet 13. §-a rendezi. Az utazási költségek, valamint a szállással kapcsolatos költségek kit terhelnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a vezetőképzésre kötelezett esetében a vezetőképzés rá irányadó szintjére, illetve szakaszára vonatkozó képzési díj, vizsgadíj, valamint pótvizsgadíj a munkáltatót terheli. A munkáltató a kötelező vezetőképzés miatti távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a szabadság pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor váltható meg [Mt. 122. § (5) bek., 125. §]. A jelen esetben tehát az intézményvezető természetben igénybe nem vett szabadsága pénzbeli megváltására csak akkor kerülhet sor, ha az év végével nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges képesítésiminimum-előírásait az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza [6. § (5) bek.]. Eszerint az intézményvezetői munkakör számos végzettséggel betölthető, nem kötelező az egészségügyi végzettség. Ebből eredően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Esélyteremtési illetményrészre való jogosultság

Kérdés: Óvodai intézményünk a 402/2023. Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett településként szerepel. A Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógust és az oktató-nevelő munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakat esélyteremtési illetményrész illeti meg. A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (4) bekezdése további feltételt szab a munkaidő 50 százalékára vonatkozóan, melynek értelmezésében kérném a segítségüket. Nem egyértelmű számomra, hogy az intézményvezető, az óvodatitkár és a dajka munkakörben foglalkoztatott jogosult-e a 20% illetményrészre?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 2024. január 1-jétől hatályos 88. §-ának (4) bekezdése alapján "az esélyteremtési illetményrész megállapításának feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezésében feltüntettek szerint a Púétv. 76. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
1
2
3
12