Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...étkező-konyha intézményvezetője nem az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban, hanem az étkező-konyhával, amely jogi személyként a munkáltatója. Az önkormányzat csak a munkáltatói jogokat gyakorolja felette, mégpedig a Mötv. szerinti bontásban: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Vezető állású munkavállaló – további részmunkaidős jogviszonya

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló, aki intézményvezetői pozíciót tölt be, szeretne részmunkaidős jogviszonyban oktatni általános iskolában. Milyen jogszabályi korlátok lehetnek? Úgy gondolom, hogy ugyanabban az időtartamban (azaz 08:00–16:00 között) két aktív jogviszonyt nem lehet fenntartani, legfeljebb akkor lehetne, ha másik időintervallumot érint a másodállás.
Részlet a válaszából: […] ...jelent akadályt, hanem generális tilalmat ír elő a törvény a további jogviszony létesítése tekintetében. Kizárólag a munkáltatón (az intézményvezető felett munkáltatói jogkört gyakorlón) múlik tehát, hogy engedélyezi-e további jogviszony létesítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Intézményvezetői megbízás – ha csak folyamatban van a betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése

Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.
Részlet a válaszából: […] ...tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bek.]. Az intézményvezetői feladatok jellegük szerint a közalkalmazotti jogviszony körébe tartozó munkavégzést jelentenek, nem pedig egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Címzetes igazgatói pótlék lehetséges összege

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésükre a válasz igen, hiszen az „intézményvezető” és az „igazgató” csak elnevezésbeli változást jelent. A Púétv. 160. §-ának (5) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály egyébként erről kifejezetten rendelkezik is: „címzetes igazgatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás a köznevelési vezetői pozíciók betöltésére

Kérdés: A Púétv. szerint az igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, az ott meghatározottak szerint. Tagóvodai vezető, illetve igazgatóhelyettes esetében is az igazgatói eljárásrendet kell követni, illetve ebben az esetben kinek kell a kiírást elvégezni és a fenntartónak milyen kötelezettsége van ennek során?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 73. §-ának (1) bekezdése szerint intézményvezetői feladatot az igazgató, többcélú köznevelési intézményben a főigazgató láthat el. A 401/2023. Korm. rendelet 25. §-a értelmében továbbá a köznevelési intézményekben a 401/2023. Korm. rendelet 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Kiegészítő pótlék – valamennyi pótlék összegét emeli

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet módosított szabálya alapján jár-e a felsőfokú végzettségű intézményvezetőnek (magasabb vezető) a vezetői pótlék és az idegennyelv-tudási pótlékra a 15%-os kiegészítő bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarán a kiegészítő pótlék lényege, hogy az a felsorolt pótlékok mértékét 15%-kal megemeli. Ebből következően, ha az intézményvezetőnek a Kjt. 70. §-a alapján magasabb vezetői pótlék, a Kjt. 74. §-a alapján pedig idegennyelv-tudási pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szociális ágazati pótlékra való jogosultság – önellentmondó jogszabályi megfogalmazás

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet egyaránt vonatkozik a gyermekjóléti-gyermekvédelmi, valamint a szociális ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottakra. A szociális ágazati összevont pótlék elnevezésében a „szociális ágazati” kifejezés arra látszik utalni, hogy ez a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

„Nők40” és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, külön adószámmal az egyháztól és külön jogi személyként. A munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja. Az egyik munkatárs „nők 40” öregségi nyugdíjjal szeretne elmenni 2026. VI. hóban nyugdíjba. Az egyházi fenntartású szociális intézményekben – mivel állami normatívából élnek – a Kjt. 55–80. §-ában foglaltakat alkalmazni kell az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában. Munkatársunk a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult volt 3 éve, azt megkapta. Ha 2026 júniusában megszerzi a „nők40” öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, a 40 éves jubileumi jutalomra jogosulttá válik-e?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 94/L. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Átszervezés után – a színház és művelődési ház vezetője és alkalmazottai

Kérdés: A képviselő-testület a Módtv. hatálya alá tartozó művelődési ház átszervezését tervezi. A költségvetési szerv megnevezésében szerepelni fog, hogy „színház és művelődési ház”, fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 900100 Előadó-művészet lesz. Ebben az esetben milyen képesítési előírásoknak kell megfelelnie az intézmény vezetőjének? A 155/2017. Korm. rendelet vagy a 39/2020. EMMI rendelet lesz az irányadó? A költségvetési szerv előadó-művészeti szervezetnek, vagy továbbra is közművelődési intézménynek tekinthető? Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára melyik törvény lesz alkalmazandó? A közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egységben dolgozók továbbra is Mt.-s munkavállalók maradnak? Ha az intézmény alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, de a tevékenysége között szerepel a színház is, az intézmény vezetőjének milyen képesítési feltételeknek kellene megfelelnie? Az átalakulást követően az intézmény továbbra is a Módtv. hatálya alá fog tartozni?
Részlet a válaszából: […] ...alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, megítélésünk szerint az intézményvezetőre a 39/2020. EMMI rendelet, ezen belül különösen annak 3–4. §-aiban, valamint 1. melléklete 9. pontjában rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Képesítés hiánya – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2021-ben hatályban volt 60. §-ának (4) bekezdése kimondta, hogy végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) bekezdésben foglaltak (a képesítési feltételek) alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
14