110 cikk rendezése:
11. cikk / 110 Közalkalmazottak – foglalkoztathatóság nyugdíj mellett
Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?
12. cikk / 110 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít az egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?
13. cikk / 110 Jubileumi jutalom – az összeg meghatározása
Kérdés: Egy bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az intézményvezető tárgyhavi alapilletményen, vezetői pótlékon, szociális ágazati összevont pótlékon kívül fenntartó által garantált illetményemelést is kap 2011 óta folyamatosan, melyet a polgármester adományozott részére. 2023-ban 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult az intézményvezető. A jubileumi jutalom összegébe a tárgyhavi alapilletményen kívül a fenntartó által garantált illetményemelés összegét is bele kell számítani?
14. cikk / 110 Nyugdíj előtt álló pedagógus munkajogi helyzete
Kérdés: Ez év november 22-én töltöm be a 65. életévemet. Szerettem volna erre a tanévre a pedagógusok számára biztosított rendkívüli nyugdíjas-továbbszolgálat lehetőségével élni. Intézményvezetőm, hogy ennek elejét vegye, az idei tanítási év kezdetétől elvette a tanítással-neveléssel lekötött óráimat, és napközi tartására osztott be. Várható, hogy fel fog menteni, amint betöltöm a nyugdíjkorhatárt. Ez ellen – az általam nehezményezett eljárás ellen – mit tehetek?
15. cikk / 110 Hozzátartozói összeférhetetlenség közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményvezető összeférhetetlenségére vonatkozik kérdésünk. Az intézmény tevékenységét érintően, a közalkalmazottakra a 77/1993. Korm. rendelet vonatkozik, mely a Kjt. 41. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoktól eltérő szabályozást nem tartalmaz. E szerint – többek között – a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Van-e arra lehetőség, hogy az intézmény első számú vezetőjének közeli hozzátartozója vonatkozásában a vezető a munkáltatói jogkört teljes egészében egy másik vezetőre (igazgatóhelyettes) átruházza, illetve olyan feladatkört, munkakört határoznak meg részére, mely nem minősül közvetlen irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatnak (pl. műszaki osztály ügyintézője vagy munkaügyi ügyintéző)? Mindkét esetben egy belső szervezeti egység vezetőjének (osztályvezető) közvetlen irányítása alá kerülne. Ezzel a megoldással a fenti, esetlegesen keletkező összeférhetetlenség jogszerűen feloldható-e?
16. cikk / 110 Felmentési idő és a szabadságkiadás
Kérdés: Önkormányzati társulás fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti szolgálat intézményvezetője novemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. Március 1-jétől a felmentési idejét tölti, július 1-jétől pedig a munkavégzés alól mentesítve van a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján. Kiadhatja-e a munkáltató a megmaradt szabadságát a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól?
17. cikk / 110 Intézményvezetői pótlék megállapításának időpontja
Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében 2020. július 1-jétől a köznevelési intézmény intézményvezetőjét a tárgyévet megelőző tanév, nevelési év október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján meghatározott pótlék illeti meg. Mikor kell felülvizsgálni az intézményvezetők intézményvezetői pótlékának mértékét, szeptember elsejei hatállyal?
18. cikk / 110 Jogviszonyváltás – a vezetői megbízás sorsa
Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
19. cikk / 110 Alkotói szabadság pedagógusoknak
Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
20. cikk / 110 Pedagógus szakmai gyakorlata – ami nem számít
Kérdés: Pedagógusbesorolásomhoz, illetve Pedagógus II. fokozatra való jelentkezésemhez szükséges szakmai gyakorlat számítása kapcsán vitába keveredtem az intézményvezetőmmel. Kérem szíves segítségüket, hogy az alábbi munkaviszonyaim ideje beleszámít-e a szakmai gyakorlatba:
–2012-2015 között a református egyház fenntartásában egyéb pedagógus-munkakört töltöttem be (olyan intézményben, amelynek nincs oktatási azonosítója),
–2019-ben a Miniszterelnökségen töltött kormánytisztviselői jogviszony (nem oktatási területen dolgoztam),
–10 hónapig Petőfi Sándor állami ösztöndíjasként láttam el a határon túli magyaroknál oktatási feladatokat.
–2012-2015 között a református egyház fenntartásában egyéb pedagógus-munkakört töltöttem be (olyan intézményben, amelynek nincs oktatási azonosítója),
–2019-ben a Miniszterelnökségen töltött kormánytisztviselői jogviszony (nem oktatási területen dolgoztam),
–10 hónapig Petőfi Sándor állami ösztöndíjasként láttam el a határon túli magyaroknál oktatási feladatokat.
