Találati lista:
1. cikk / 536 Közalkalmazotti jogviszony – a nyugdíjba vonulás kérdései
Kérdés: Szociális szférában, közalkalmazottként dolgozik az intézményvezető, aki a nők negyvenéves kedvezményes lehetőségével nyugdíjas lett, de közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan fennáll. Vezetői kinevezése nemsokára lejár, és ezzel egy időben szeretne ténylegesen nyugdíjas lenni, azaz nem szeretne tovább dolgozni. Ebben az esetben jár-e felmentési idő, és a jubileumi jutalommal kapcsolatos szabályok miként vonatkoznak rá?
2. cikk / 536 Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
3. cikk / 536 Jubileumi jutalom – a múlt hibáinak korrigálhatósága
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?
4. cikk / 536 Besorolás és a közigazgatási szakvizsga letétele
Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
5. cikk / 536 Helyettesítési díj és ruhapénz a közegészségügyben
Kérdés: Településünkön két felnőtt háziorvosi körzet van, körzetenként két-két asszisztenssel, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat. A 2. körzetben három hétig szabadságon voltak, ez idő alatt az 1. körzet asszisztensei látták el a helyettesítési feladatokat. Az 1. körzet háziorvosa kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy a szabadságon lévő asszisztensek helyettesítése miatt végzett túlmunkát fizessük ki. Véleményünk szerint szabadság miatti helyettesítés esetén helyettesítési díj nem jár. Kaphatnak-e valamilyen más juttatást? Szintén egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetén kell-e a munkáltatónak – jelen esetben az önkormányzatnak – ruházati költségtérítést fizetni? Ha igen, hol találunk arra iránymutatást, hogy ennek mekkora a mértéke, milyen elemeket kell kötelezően biztosítani?
6. cikk / 536 Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a nyugdíj melletti foglalkoztatás és az otthongondozási díjra való jogosultság
Kérdés: Egy közalkalmazottunk 2022. december 30-án a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételével nyugdíjba ment. 2023. február 16-tól újra dolgozik a korábbi munkakörében. A nyugdíj melletti foglalkoztatás ideje beleszámít-e a jubileumi jutalomba, mert ha igen, akkor 2026 februárjában jogosult lenne a harmincéves jutalomra? A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság ideje is beszámítható a jubileumi jutalom éveibe?
7. cikk / 536 Pedagógus besorolása és az illetmény megállapítása
Kérdés: 2025. 08. 18-tól áthelyezési megállapodás alapján alkalmazott óvodapedagógus 2024. 06. 19-én szerezte meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. Az átadó munkáltatónál 2018. 08. 21. – 2025. 08. 17. között dajka és pedagógiai asszisztens munkakörben, majd a diploma megszerzésétől kezdve óvodapedagógus-munkakörben volt jogviszonyban, mely idő alatt érte el és haladta meg a legalább 6 év szakmai gyakorlatnak nem vagy teljes egészében elismerhető jogviszonyidőt. Az áthelyezési megállapodás szerint a dolgozó Gyakornok fokozatba volt besorolva. Átvevő új munkáltatóként hogyan járunk el jogszerűen:
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
8. cikk / 536 Pedagógus-előmenetel szerinti besorolás
Kérdés: Tanító végzettségű kolléganőnk jelenleg óvodában dolgozik pedagógiai asszisztens munkakörben. Illetményét a pedagógus-előmenetel alapján kell megállapítanunk, vagy ebben a munkakörben a fent említett végzettség nem vehető figyelembe?
9. cikk / 536 Esélyteremtési illetményrész – „összegezünk”
Kérdés: A pedagógusokat megillető esélyteremtési illetményrészhez kapcsolódóan kérdezzük: Az a pedagógus, aki részmunkaidőben heti 20 vagy heti 30 órás munkaidőben (átszámítva a teljes heti 40 munkaórából) dolgozik, az esélyteremtési illetményrész teljes napi 8 órára jutó összegére jogosult, vagy az arányosított összegben? A pedagógusok teljesítményértékeléséhez 2025. 09. 01-től nyújtott kiegészítő támogatás után az esélyteremtési illetményt is meg kell emelni?
10. cikk / 536 Alapilletmény-eltérítés – jogosultság és jogkör
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e alapilletmény-eltérítésre év közben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján? Az alapilletmény-eltérítésről a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
