Felmondási idő kezdete betegség miatti keresőképtelenség esetén

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója 2012. június 20. napjától betegállományban van, a munkaköre azonban időközben megszűnt. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. alapján felmondható-e a munkaviszonya a keresőképtelenségének ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni.Az új Mt. átalakította a felmondási tilalmak rendszerét, aminek következtében a betegség miatti keresőképtelenség időtartama kikerült az abszolút jellegű felmondási tilalmak alól. Tehát amennyiben a betegség miatti keresőképtelenség ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság

Kérdés: 2012. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságot vettem ki egyéves időtartamra. Ez idáig külföldön vállaltam munkát. Szeretném megszakítani a fizetés nélküli szabadságomat, és visszamennék dolgozni. Megszakíthatom-e a fizetés nélküli szabadságot, köteles-e a munkáltatóm visszavenni, vagy ki kell várnom az egy évet?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot ad a munkavállalónak. Ekkor a munkavállaló egyúttal ahhoz is hozzájárul, hogy a munkáltató a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt ne teljesítse az Mt. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő foglalkoztatási kötelezettségét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Törvényitől eltérő mértékű pótlékok

Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. Készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapodtak meg a munkaidőmértékének felemeléséről, amely a napi tizenöt órás munkavégzéshez szükséges,akkor munkáltatója ilyen időtartamban nem foglalkoztathatja Önt. Az általánosteljes napi munkaidő ugyanis napi nyolc óra [új Mt. 92. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Műszakpótlékra való jogosultság – a törvényszöveg és a törvényjavaslat indokolásának eltérése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").
Részlet a válaszából: […] ..."141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napimunkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Műszakpótlékra jogosultság gépkocsivezetők esetében

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­időkezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék(műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott időre kötött munka­szerződés meghosszabbítása

Kérdés: Az új Mt. szerint határozott idejű munkaviszony újabb határozott időre szóló meghosszabbítására csak objektív ok fennállása esetén kerülhet sor, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét. Meg lehet-e hosszabbítani a szerződést újabb határozott időtartamra jogszerűen abban az esetben is, ha azt mindkét fél egyértelműen szeretné, de más, ún. objektív körülmények nem állnak fenn, vagy csak határozatlan idejű szerződést lehet már kötni?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. 192. §-ának (2) és (4) bekezdései szerint ahatározott idejű munkaviszony tartama az 5 évet nem haladhatja meg (ideértve aszerződés meghosszabbítását, valamint az előző szerződés megszűnésénekidőpontjától számított 6 hónapon belül azonos felek által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban

Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szóban forgó szabálya szerint a szabadságot -eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalábbösszefüggő tizennégy napot elérjen [új Mt. 122. § (3) bek.]. Az értelmezésetehát helyes, az egybefüggő 14 napos szabadságtól el lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató a hetipihenőnapokat egyenlőtlenül adja ki, azzal, hogy a pihenőnap összevonásánakidőtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, illetvehat nap munkavégzést követően egy pihenőnap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
1
100
101
102
146