1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: Fel szeretnénk venni egy román állampolgárságú szaktanácsadót, aki Romániában látogatná a partnereinket. A munkaszerződésében munkavégzés helyének Magyarországot és Romániát szeretnénk megjelölni. Az új Mt. szerint földrajzi helyet is megjelölhetek, tudomásom szerint. Lehetséges-e Románia és Magyarország megjelölése? Ez esetben a romániai munkavégzés nem minősül "kiküldetésnek"?

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy elektronikai cégnél. A kölcsönbe adóm felmondta a munkaviszonyomat, arra tekintettel, hogy megszüntette a szerződését ezzel a céggel, és így már nem tud ott foglalkoztatni. Ez jogszerű? Nincs olyan kötelezettsége, hogy ilyenkor máshol helyezzen el? A munkavégzésemmel kapcsolatban soha semmilyen kifogás nem volt. Jár-e nekem végkielégítés, felmondási idő?

Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?

Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: Cégünknél felvetődött, hogy a három műszakban foglalkoztatott dolgozók munkakezdése a következők szerint módosul (munkaközi szünettel együtt, a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek): délelőtt: 5.40-14.00; délután: 13.40-22.00; éjszaka: 21.40-06.00. Fizetett ünnep után kezdhetnek-e a dolgozók 5.40-kor (például augusztus 21-én)? Lehetséges-e hogy az utolsó műszak augusztus 19-én 21.40-től augusztus 20-án hajnali 6 óráig dolgozik? A cégnél munkaszüneti napon a dolgozók egyébként nem foglalkoztathatók.

Kérdés: Uszoda esetében a 7-től 19-ig dolgozó pénztárosok felváltva kezdenek reggel 7-kor. Jár-e nekik műszakpótlék és vasárnapi pótlék? A gépészek 7-től 19-ig, illetve 19-től reggel 7-ig dolgoznak felváltva, lefedve a hét minden napját 24 órában. Jár-e nekik műszakpótlék és vasárnapi pótlék? Az úszómestereknek, akik 8-tól 20-ig dolgoznak, ha mindenki reggel 8-kor kezd, jár-e műszakpótlék és vasárnapi pótlék? Egyéb pótlékot mikor kell fizetni?

Kérdés: Az új Mt. 112. §-a szabályozza a készenlét időtartamának lehetőségeit, amelytől el lehet térni a munkavállaló hátrányára is. E szerint a készlet havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenő­idő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. A négy alkalom azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaideje hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart, és a rendes munkaidő letelte után naponta készenlétet teljesít a másnapi rendes munkaidejének a kezdéséig, akkor az egy alkalom, és így a havonta négy alkalmat hétfőtől csütörtökig ki is merítette, illetve az is egy alkalom, ha pénteken 16 órától hétfőn 8 óráig van készenlétben?

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?