Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a rendes szabadság kiadása során napokban -és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadságnapjainak számát. Vagyis ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8 óra,akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon beosztása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Heti pihenőidő kiadásának szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatónak mindenképpen szükséges havonta egy vasárnapot pihenőnapként kiadni a munkavállalók számára? Szükséges-e, hogy a vasárnap mellett a szombatot is kiadjuk heti pihenőnapként? Van lehetőség arra, hogy csak a kéthavi munkaidőkeret végén adjuk ki összevontan a munkavállalók részére a heti pihenőidőket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. §-ának (1) bekezdése szerinti általános szabályértelmében a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül azegyiknek vasárnapra kell esnie. Általános szabály az Mt. 124. §-ának (2)bekezdése is, miszerint a pihenőnapok helyett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaidőkeret módosítása

Kérdés: Kollektív szerződés rendelkezése alapján hathavi munkaidőkeretet határozott meg a munkáltatónk. A hat hónapból lassan letelik az első kettő. A napokban értesültünk arról, hogy a vezetőség a munkavégzés átszervezését fontolgatja, és jövőbeni intézkedéseivel az aktuális keretet is módosítani szeretné. Megváltoztatható-e az irányadó munkaidőkeret? A tavaszi megrendelések várhatóan nagy mértékére tekintettel a pihenőidőnk egy részét előre megkaptuk, ezáltal természetesen kevesebbet dolgoztunk, ellenben más munkakörben dolgozó kollégáink lényegesen többet voltak beosztva. Amennyiben módosítható a munkaidőkeret, jogosultak vagyunk-e az eltelt két hónap alapján járó rendes havi munkabérünkre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret hosszabb időtartam vonatkozásában határozzameg a teljes munkaidő alapján ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeretkezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával anapi munkaidő mértéke nagyobb egységekbe foglalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aheti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve amunkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy önmagában a folytonostermelés nem ad feltétlenül alapot a munkáltató megszakítás nélkülimunkarendben történő üzemelésének megállapításához, ehhez szükséges, hogy olyantechnológiát alkalmazzanak a műanyaggyártáshoz, amely objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Távolléti díj, ha a munkaszüneti nap egybeesik a munkavállaló pihenőnapjával

Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdésének d) pontja szerint amunkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti nap miatt kiesett időre.E rendelkezés értelmében a munkavállaló csak akkor jogosult a munkaszünetinapra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Érik a meggy – munkacsúcsok és heti pihenőnapok

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.
Részlet a válaszából: […] A szüretelés és terménybetakarítás idénymunkának tekintendő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja értelmében idénymunkának minősül az olyanmunkavégzés, amely az előállított áru természete miatt – a munkaszervezéskörülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Két hónapos munkaidőkeret esetén, szombaton is nyitva tartó gyógyszertárnál a szombati munkavégzés rendkívüli vagy rendes munkavégzés? Kell-e a szombat helyett másik pihenőnapot biztosítani a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése szerint a munkavállalóthetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kellesnie. Miután az Mt. a vasárnapon kívül nem szabályozza, hogy másikpihenőnapnak a hét melyik napjára kell esnie, ezért a gyógyszertárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet (Rendelet) 2. §-a határozza meg az ideiváltozásokat. A Rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján hatálya kiterjedminden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Rugalmas munkaidő-beosztás

Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkaidő-beosztás részben kötött, részben kötetlenmunkarendet jelent, ahol a munkáltató csak a munkaidő egy részét osztja be, amásik rész beosztására a munkavállaló bír felhatalmazással. Alkalmazására olyanesetben kerül sor, amikor a munkavégzés jellege naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
25
26