Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló betegsége vagy szabadságaellenére is köteles a bérlet teljes árának minimum 86%-át megtéríteni, hiszen ahavibérlet nem az egyes napokra szól, és – példádul betegség esetén – azigénybe nem vett napokra a havibérlet arányos részét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Helyettesítési díj mértéke

Kérdés: Az egyik kolléganő GYES-en van, a feladatainak ellátását csak úgy tudjuk megoldani, ha több munkatárs helyettesíti őt. A helyettesítő kollégák számára milyen mértékű helyettesítési díjat állapíthatunk meg? Minden helyettesítő kolléga megkaphatja-e az 50%-os mértéket, vagy együttesen kaphatják az 50%-ot?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/B. § (1)–(2) bekezdései értelmében, ha aköztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkátvégez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás(helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egyszerűsített foglalkoztatás – cégcsoporton belül?

Kérdés: Az agrártermelésben is előfordul, hogy cégcsoportok alakulnak ki. Az ebbe tartozó vállalatok a közös termelési célra alakulnak, de elkülönülve működnek, például az egyik végzi a növénytermesztést, a másik működteti a gépészetet, a harmadik végzi az adminisztrációt. Megfelel-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, ha az adminisztratív cég köti meg a munkaszerződést, ugyanakkor a termelés nem ebben a társaságban folyik? A termőföld sem ennek a cégnek a tulajdonában van. Ilyenkor tekinthető-e ez a foglalkoztatás a munkáltató saját gazdasága területén végzett mezőgazdasági, növénytermesztési idénymunkának?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállaló. AzEftv. 2. § 3. pontja szerinti növénytermesztési idénymunkának a 88/2010. Korm.rendeletben meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésévelösszefüggő mezőgazdasági idénymunka, valamint a megtermelt növénytermesztésiterméknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közmunkások átirányíthatósága az árvízvédelmi vagy helyreállítási munkakörökbe

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 83/A. §-a alapján átirányítás, ha a munkavállaló amunkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköremellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, mindez nem minősül amunkaszerződés módosításának. Ezért a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a joga afőpolgármestert illeti.A második kérdésre választ ad a munkáltató vezetője ellenindított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályokat tartalmazó Kjt.53/A §-a, az abban foglaltak alapján ugyanis a főpolgármester által megbízottmagasabb vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák

Kérdés: Munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató vagyunk, munkavállalóink munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyes munkavállalóink – munkakörük jellegéből fakadóan – megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, ezért munkaszüneti napon is végeznek munkát. Le kell-e vonni a munkaidőkeretből a munkaszüneti napra eső munkaidőt, ha igen, hány órával számolva, illetőleg valamennyi munkavállaló munkaidőkeretéből, vagy csak annak a munkavállalónak a munkaidőkeretéből, aki – ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de – beosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végezne?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a munkavállalók akár munkaszüneti napontörténő munkavégzésre is beoszthatók, nem jelenti azt, hogy emiatt több óramunkát végezhetnének, mint az általános – hétfőtől péntekig tartó -munkarendben dolgozó kollégáik. Figyelemmel arra, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Intézményvezető – ki a munkáltatója?

Kérdés: Többször halljuk azt a vélekedést, hogy a helyi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek (pl. iskolák, óvodák) intézményvezetői tekintetében nem az adott költségvetési szerv, hanem az önkormányzat a munkáltató. Véleményük szerint helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...attól függetlenül a költségvetésiszerv lesz, hogy adott esetben más személy vagy szerv hozza meg a munkáltatóijogkörbe tartozó egyes döntéseket, illetve gyakorolja a munkáltatói jogköregyes részeit. Ezt az értelmezést támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság BH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] A Fot. 46. § (10) bekezdése kimondja, hogy a hallgatóhallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatóimunkaszerződést kötöttek vele. A törvény előírja továbbá azt is, hogy ahallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...napjainak számát (EBH 2003.972). Vagyis, ha a munkavállaló munka­idejének mértéke napi nyolc óra, akkor -függetlenül attól, hogy egyes napokon ténylegesen hány órát dolgozik (akár tizenkétórát, akár négy órát) – egy nap szabadság, illetve egy nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Cafeteria – ki nem jogosult?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...által kiadott utasítás és a hivatali szervezet vezetőjeáltal kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyescsoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérőmértékű keretösszeget, illetve eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
1
68
69
70
79