Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus szakmai gyakorlata

Kérdés: Pszichológusként dolgozom nevelési tanácsadóban, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozom. Szeptember óta a közalkalmazotti előmenetel helyett a pedagógus-előmenetel vonatkozik rám. Ebben azonban nem a közalkalmazottként eltöltött időmet, hanem egy sajátosan számított ún. szakmai gyakorlati időt ismernek el. Problémám az, hogy csak 20 évet ismernek el, azt a 12 évet, amit az egyik város Egészségügyi Szolgálata Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet Gyermek- és Ifjúsági Részlegén töltöttem, nem. Itt szakorvossal, szociális munkással, gyógypedagógussal alkotott csapatban végeztük 3-18 éves gyermekek komplex ellátását. Megítélésem szerint ezt az időszakot a jelenlegi munkaköröm ellátásánál ténylegesen szakmai gyakorlatként kéne elismerni.
Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel a nevelést-oktatást segítő munkakörökben – például pszichológusként – dolgozókra 2015. szeptember 1-jétől akkor terjed ki, ha rendelkeznek pedagógusvégzettséggel is. Esetükben a besorolás alapja tehát nem a pedagógusi munkakörük, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor az Mt. kiemeli, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...3/5-ét, azaz 15 munkanapot, és a köztisztviselőnek a besorolásától, illetve egyéb személyes és családi körülményeitől (pl. gyermekei száma, egészségkárosodása, egészségkárosító körülmények között történő foglalkoztatása) függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Pedagógus besorolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy akinek 6 év bármilyen jogviszonya van, azt nem gyakornokként, hanem pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Különféle munkáltatóknál dolgoztam, általában határozott időre szóló szerződésekkel, miközben több gyermeket szültem néhány éves korkülönbséggel. Közben megszereztem az óvodapedagógus végzettséget, amellyel néhány hónapja egy óvodában helyezkedtem el. Gyakornokként soroltak be, azonban nem voltak hajlandók pedagógus I-be átsorolni akkor, amikor összejött a 6 évem. Mit tehetek ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] A besorolásnál figyelembe vehető időkről a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdései szerint számított két év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...A kódok a következők: 1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel

Kérdés: Eladóként dolgozom egy cégnél. A jelenlegi munkám mellett szeretnék egy másik üzletben is dolgozni részmunkaidőben. Ebben az állásban sokkal kedvezőbb a bérezés, mint a jelenlegiben, de csak úgy tudom megoldani, ha mindkét helyen részmunkaidőben dolgozhatnék. Elmondtam ezt a főnökömnek, és kértem, hogy módosítsuk a munkaszerződésem részmunkaidősre, de ezt nem akarta elfogadni. Úgy hallottam, hogy a női alkalmazottaknál köteles a munkáltató elfogadni, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni a továbbiakban. Mivel érvelhetnék, hogy ezt a főnököm is tudomásul vegye?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a szerződésmódosításra. A törvény rendelkezései szerint ugyanis a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a munkavállaló gyermekének hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Szülői pótszabadság igénylése

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.
Kapcsolódó címkék:    

Dajkát megillető illetménypótlékok

Kérdés: Községünk óvodájában óvodai dajkaként foglalkoztatott közalkalmazott dolgozónk részére a szeptemberben módosult szabályok alapján kötelező-e nehéz körülmények között végzett munkáért járó, illetve gyógypedagógiai pótlék adása? Vagy az adott pótlékok nem kötelezőek, csak adhatók?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 32. §-ának (5) bekezdése alapján a dajka akkor jogosult gyógypedagógiai pótlékra, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Hat hónapon belüli visszavétel a korábbi munkakörbe

Kérdés: Van-e olyan törvény, miszerint ha adott munkakörből munkanélküli lesz valaki, akkor abba a munkakörbe 6 hónapig nem vehetnek fel új dolgozót? Törvényes-e ez alapján a 2015. szeptember 4-én gyermekfelügyelői állásra kiírt pályázat egy speciális általános iskolában akkor, ha egy volt közalkalmazott ebből a munkakörből 2015. június 23-tól jelenleg is munkanélküli, és mivel még a 6 hónapon belül vagyunk, törvényesen elfoglalhatja-e ez a személy a kiírt állást?
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan jogszabályi előírás, amely úgy rendelkezne, hogy ha az adott munkakört betöltő személy álláskeresővé válik, akkor 6 hónapig a volt munkaköre nem tölthető be. (Ezt legfeljebb foglalkoztatási támogatásra a támogatást nyújtó szervvel kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.
1
43
44
45
70