Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...követő 31. naptól kell tovább foglalkoztatni a munkavállalót akkor is, ha egyébként még maradhatna fizetés nélküli szabadságon (pl. a gyermeke még nincs hároméves). A munkavállaló szempontjából nézve ez azt jelenti, hogy legalább 30 nappal előre kell szólnia, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...pótszabadság illeti meg (252. §). AKttv. 102. §-ának (1) bekezdése szerint továbbá a jegyzőnek a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy munkanap pótszabadság jár.A Kttv. 102. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Huzamosabb távollét (pl. szülési vagy gyermekgondozási szabadság) esetén tehát lehet úgy tekinteni, mintha a munkavállaló az általános munkarendben dolgozna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Óvoda-bölcsőde vezető – az illetménypótlékra való jogosultság

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapjánb) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...A 2020. április 11-től hatályos Küt. 64. §-ának (2a) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

gyermekgondozási, fizetés nélküli szabadságon

Kérdés: A lányom és a vejem neveli a két unokámat, akik 2,5 és 1 évesek. A koronavírus-járvány miatt a vejem munkahelye megszűnt, csak egy jóval szerényebb fizetésért tudott elhelyezkedni, emiatt a nyár végétől a lányomnak is újra munkába kell állnia. Ezért is merült fel, hogy a gyermekekkel én maradnék otthon, míg a szülők dolgoznak. Egy éve öregségi nyugdíjat kapok, de mellette most még dolgozom. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot kérjek az unokákra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...szülő (az alapjogosult) jogán a nagyszülő is igénybe vehet gyermekgondozási díjat (GYED-et), legfeljebb a gyermek kétéves koráig. A nagyszülői GYED folyósításának idejére a munkavállaló alanyi jogon fizetés nélküli szabadságra jogosult [Mt. 128. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Cafeteria szabadság idejére

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (Ebktv. 8. §). Ezért olyan feltétel nem írható elő, hogy a gyermekgondozási szabadság alatt felgyűlt fizetett szabadság igénybevétele alatt nem jár cafeteria, míg más távollétek esetén igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Közművelődés közalkalmazottja – végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...felsoroló Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése pedig nem alkalmazandó. Erről ugyanis a Módtv. nem rendelkezik.A Kjt. szerint a 14 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
1
26
27
28
68