Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy amennyiben a munkavállaló elhunyt, nincs szükség a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére, mivel ilyenkor a munkaviszony automatikusan – külön jognyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül – megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Ágazati pótlékra való jogosultság bölcsődevezető esetében

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében pedagógus (intézményvezető) részére jár-e 2020. július 1-jétől a 24/2020. Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 10 százalék ágazati szakmai pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...64. § (3)–(4) bek., 65. § (9) bek.].A bölcsőde nem tartozik a köznevelési intézmények közé, hanem a Gyvt. hatálya alá alatti gyermekjóléti intézménynek számít [Nkt. 7. § (1) bek.; Gyvt. 5. § u) pont]. Az itt dolgozók közül a következő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Vírusveszély – keresőképtelenség, munkamegtagadás

Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszából: […] ...betegség miatt nem tudja ellátni a munkáját, így például e körbe tartozik, ha a szülő otthonában gondozza 12 évesnél fiatalabb gyermekét, vagy a kórházi ápolás ideje. Szintén keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó) tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartalmát és a tényleges önkéntes tartalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Óvodavezető-helyettesi pótlék megvonása a veszélyhelyzet okán

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt az önkormányzati óvodában, ahol óvónőként heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben és óvodavezető-helyettesként dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezetőhelyettesi pótlékom 36 450 Ft volt, amely a minimálisan adható összeg. Ezt most az önkormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozással elvette. Törvényesen jártak el? Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-ának (3) bekezdése és 8. melléklete alapján azt a pedagógust, óvodapedagógust, aki intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el, megilleti az illetményalap 20-40%-a közötti mértékű intézményvezető-helyettesi pótlék. Az intézményvezető-helyettesi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Intézményvezetői pótlék – amivel számolni kell

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendeletbe 2020. július 1-jétől bekerül az intézményvezetők pótlékára vonatkozóan egy új szabályozás, amely alapján a tanulólétszámhoz igazodva, az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve, a pótlékalap 60-170%-a közötti mértékű pótlék fogja őket megilletni. Mit jelent, hogy "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve"? A 8. melléklet szerint ugyanis az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ennek beszámításával, vagy ezenfelül jár-e a rendelet szerinti pótlék? Továbbá: milyen jelentősége van annak, hogy míg a törvény illetményalapról, addig a rendelet pótlékalapról rendelkezik? Ez utóbbin a Kjt. szerinti pótlékalap értendő-e?
Részlet a válaszából: […] ...2020. július 1-jétől. A két szabályt egymásra tekintettel úgy kell alkalmazni, hogy az Nkt. alapján megállapított vezetői pótlékot a gyermek- vagy tanulólétszámtól függően kell kiegészíteni a 326/2020. Korm. rendeletben meghatározott százalékos összegre. Vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszából: […] ...közoktatás, óvodai nevelés és bölcsődei ellátás szünetelése miatt a szülőknek meg kell oldaniuk a gyermek otthoni felügyeletét. Erre kifejezetten alanyi jogon járó mentesülést az Mt. nem biztosít. A szabadságolással, fizetés nélküli szabadsággal vagy munkaidőkeretben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést), ez esetben jár a szülőnek munkabér. Ha a rendkívüli iskolai vagy óvodai szünet, illetve a tantermen kívüli oktatás alatt a gyermekkel való otthonmaradás mellett nincs otthoni munkavégzés, leszögezendő: nem gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Alkalmi munka a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: A munkáltató munkavállalója jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (GYES-en). A munkáltatónál felmerült többletmunka miatt szüksége lenne kiegészítő munkaerőre. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját (ezen jogviszonya fenntartása mellett) a szükséges napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztatja?
Részlet a válaszából: […] ...– az eredeti munkaviszonyának fenntartása mellett – egyes napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztassa.Mivel a munkavállaló gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vezető ápoló – vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeinek meghatározása, ezek egyike a személyi feltételrendszer. A rendelet 6. §-ának (5c) bekezdése kimondja, hogy szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörei az intézményvezető és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
27
28
29
68