Jogviszonyváltás felmentési idő alatt

Kérdés: 2017. január 1-jén a közalkalmazotti jogviszonyom jogállásváltozással munkaviszonnyá alakul, és ezzel egyidejűleg előreláthatólag 20%-os létszámleépítés várható. Az átvenni kívánt közalkalmazottakkal munkaszerződést kötnek, a többiek pedig, tudomásom szerint, végkielégítés megfizetése mellett felmondási idő nélkül távoznak. 2017. augusztus 30-án leszek öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves), de nőként már július 2-án elmehetnék a 40 éves szolgálati időm miatt. Szintén ekkor lennék jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is közalkalmazottként. Ha 2016. november 2-án megkezdem a nyugdíj előtti 8 hónapos felmentésemet közalkalmazottként, mi történik velem január 1-jén? Velem is új munkaszerződést kötnek? Felmondhatnak nekem január 1-jén? Megkaphatom-e a jubileumi jutalmat, hiszen július 2-án már nem közalkalmazottként fogok nyugdíjba menni, de önhibámon kívül alakultak így az események?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Vezetői munkakör módosítása

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát, de az ügyvezetői munkakör mellett más munkaköre is van. Szeretnénk terjeszkedni, és ennek érdekében egy olyan ügyvezetőt szeretnénk kinevezni, akinek ebben komoly tapasztalata van. Viszont a mostani ügyvezetőt a másik munkakörben megtartanánk, hiszen nagyon jól végzi a munkáját. A fentiek alapján egyoldalúan visszahívhatjuk az ügyvezetői tisztségből, a másik munkakört megtartva?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. akként rendelkezik, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bek.]. Mivel esetünkben az ügyvezető munkaviszonyban látja el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Ügyvezetői feladatok ellátása munkaviszonyban

Kérdés: Van egy egyszemélyes kft.-m. Én látnám el az ügyvezetést, de egyéb okokból mindenképp munkaviszonyt létesítenék. Van arra mód, hogy a saját cégemben munkaviszonyban legyek ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. hatálybalépésével hatályon kívül helyezett Gt. kimondta: a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Bölcsődei foglalkoztatás

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a bölcsőde és az iskolai konyha két külön munkáltató, mindkettőnek az önkormányzat a fenntartója. A kérdésben nem szerepel, hogy a bölcsődében Ön milyen munkakört töltött be (vélelmezhetően ott is a konyhán dolgozott), sem az, hogy a technikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Jogviszonyváltás vagy jogutód nélküli megszűnés

Kérdés: Amennyiben egy költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, de feladatait egy nonprofit szervezet veszi át, jár-e felmentés a közalkalmazottaknak a végkielégítés mellett?
Részlet a válaszából: […] Ha a költségvetési szerv jogutód nélkül megszűnik [Kjt. 25. § (1) bek. c) pont], a Kjt. értelmében a közalkalmazottat – feltéve hogy a törvényi feltételek fennállnak – végkielégítés illeti meg [Kjt. 37. § (1) bek. c) pont], ugyanakkor felmentési időre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Kollektív szerződés köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Vezető kettős munkakörben

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A szakirodalom álláspontja szerint annak nincs akadálya, hogy a vezető tisztségviselő kettős jogviszonyban álljon a társasággal. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő egyidejűleg elláthatja a vezető tisztséggel összefüggő feladatokat a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint, és emellett munkaviszony keretében más munkakört (például: gazdasági vezető) is betölthet. A szakirodalom álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy egy munkaszerződéssel a munkavállaló két munkakör betöltésére kerüljön alkalmazásra. Például a munkavállaló az egyik munkakörben gondnok, a másik munkakörben villanyszerelő. Ez alapján van arra jogszerű lehetőség, hogy egy vezető tisztségviselő kerül egységes munkaviszonyban kettős munkakörben alkalmazásra? Például akként, hogy a vezető tisztségviselő munkaszerződés szerinti egyik munkaköre igazgatósági tag, a másik munkaköre gazdasági vezető?
Részlet a válaszából: […] Helytállóan állapították meg, nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője megbízási jogviszonyban lássa el tisztségét [Ptk. 3:112. § (1) bek.], emellett pedig munkaviszonyban más munkakört is betöltsön a társaságnál. Ugyanígy annak sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Több munkáltatóval kötött munkaszerződés vezető esetén

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az Mt. 195. §-ának (1) bekezdése értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazható igazgatósági tagi munkakörre? Azaz a munkavállaló mint igazgatósági tag egy munkaviszony keretében több munkáltató részére elláthatja az igazgatósági tagi munkakörbe tartozó feladatokat?
Részlet a válaszából: […] Általános szabályként az Mt. valóban rögzíti, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg [Mt. 195. § (1) bek.]. A vezetők tekintetében a törvény külön nem rendelkezik a több munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Közalkalmazotti összeférhetetlenség

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
Részlet a válaszából: […] A más munkáltatónál jogszerűen történő munkaviszony-létesítés a következőktől függ: a közalkalmazott munkakörétől, a munkáltató ágazati besorolásától, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységétől és a munkaidőtől. A legfontosabb előírások (Kjt. 41-44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] Az utazó munkavállalók munkaidejére a Kktv. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek elsősorban azokra a munkavállalókra irányadók, akik a 2006. március 15-i 561/2006/EK európai hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kktv. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
8
9
10
17