Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése a szülők döntésére bízza, hogymelyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A Csjt. szerint aszülői felügyeletet a szülők – ellentétes megállapodásuk hiányában – együttesengyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazottak – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a várakozási idő

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó egyik tanárnő két gyermeket szült, és öt év fizetés nélküli szabadság után szeretne visszatérni oktatni az iskolánkba. Mielőtt szülési szabadságra ment, fél év várakozási ideje volt hátra a következő fizetési fokozatba sorolásig. Az elmúlt öt év, amit otthon töltött a gyermekeivel, beleszámít-e a várakozási időbe, és visszatérésekor magasabb fizetési fokozatba kell-e sorolnunk a kolléganőt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 65. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat aközalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján háromévenként eggyelmagasabb fizetési fokozatba kell sorolni. Az előresorolást mindig a tárgyévjanuár 1-jén kell megtenni, és az előresorolással a várakozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazottnak járó oktatói, illetve nevelői pótszabadság

Kérdés: A bölcsődénkben foglalkoztatott, gyermeke után járó fizetés nélküli szabadságáról visszatérő közalkalmazott számára jár-e a szülési szabadság, illetve a gyermeke gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére az oktatói/nevelői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 130. § (1)bekezdése alapján a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonybantöltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Az Mt. 130. § (2) bekezdésb) és c) pontjai értelmében az alapszabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] Tavaly a gyermek egyéves kora után még a munka­időmértékének korlátozása nélkül lehetett gyermekgondozási segély (GYES) mellettmunkát végezni. Január 1-jétől azonban a Cst. 21. § (1) bekezdés b) pontjakimondja: a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt?

Kérdés: Ápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunk határozott idejű jogviszonyban áll, mely a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága alatt le fog járni. Vajon jogszerűen lehetséges-e ismételten határozott időre meghosszabbítani a határozott idejű jogviszonyát a fizetés nélküli szabadságának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (2) bekezdése eltérést nem engedő módonhatározza meg azokat az eseteket, amelyek fennállásakor jogszerűen lehethatározott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Amennyiben törvény[pl. az előadó-művészet területén az Emtv. 28. § (2) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Munkavállaló által ápolt közeli hozzátartozó halála

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. § alapján a munkáltató a munkavállaló kérelmérea kezelőorvos igazolása alapján tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó)ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljábólaz ápolás idejére, de legfeljebb két évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Gyermek gondozásának első évére járó szabadság

Kérdés: Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár szabadság. Esetünkben az anya a gyermek születése után 15 hónapig volt otthon – azaz a szülési szabadság időtartamára és ezt követően fizetés nélküli szabadságon –, majd ezt követően az apa ment fizetés nélküli szabadságra a gyermek hároméves koráig. Jár-e az apának a fizetés nélkül szabadság idejére szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetésnélküli szabadságot annak a munkavállalónak biztosítja, akinek gyermeke van.Minden munkavállalónak – az apának és az anyának is – külön munkaviszonya van,akár külön munkáltatónál, akár egy munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
Részlet a válaszából: […] Fizetés nélküli szabadság alanyi jogon történőigénybevételére csak a munkavállaló jogosult (lásd az Mt. 138-140. §-át!). Arraazonban nincsen lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelje el fizetésnélküli szabadság kiadását. Ha a munkáltató egy adott időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. § (1) bekezdése alapján a munkáltató határozzameg a szabadság időpontját, de előzetesen köteles egyeztetni a munkavállalóval.A munkáltató szabad szabadságkiadásának a jogát ugyanakkor korlátozza, hogy – amunkaviszony első három hónapját kivéve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

GYED és GYES alatti szabadság kiadása a GYET-es munkavállalónak

Kérdés: Egy munkavállalónk GYES-e 2010. augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-jétől GYET-re menne, és a munkába nem térne vissza, hanem a GYET lejártának időpontjáig tovább maradna fizetés nélküli szabadságon. Ki kell-e adni a munkavállalónak az elmúlt időszak (GYES-GYED) alatt összegyűlt rendes szabadságát, ha saját kérésére marad tovább fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 23. §-a szerint gyermeknevelési támogatásra az aszülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. Atámogatás a legfiatalabb gyermek második életévének betöltésétől nyolcéveskoráig jár. Ezzel összefüggésben az Mt. 138. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
31
32
33
38