Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] Ha a pedagógus krónikus beteg, abban az esetben jogosult 15 munkanap betegszabadságra, majd annak lejártát követően táppénzre, ha krónikus betegsége egyben keresőképtelenséget is eredményez [Mt. 126. §, Ebtv. 43-49. §]. Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [133. § (2) bek.]. A munkavállaló visszatérésre (a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt meg kell vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Hallgatói munkaszerződés – saját munkavállalóval

Kérdés: Munkavállalónk levelező tagozaton folytat tanulmányokat az egyetemen. Képzésének utolsó félévében 6 hetes kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, amely kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk az egyetemmel. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik nálunk. Ebben az esetben szükséges külön hallgatói munkaszerződést kötni a hallgatóval és az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti díjazás megilleti őt?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. semmilyen szabályt nem tartalmaz arra az esetre, amikor a hallgató a szakmai gyakorlatát annál a gyakorlóhelynél tölti le, amelynél mint munkáltatónál egyébként munkaviszonyban áll. Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint "a hallgató hallgatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A Küt. 64. §-a határozza meg a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket. A 64. § (1) bekezdése szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató szolgálati érdek eseténa) az alapszabadságot az esedékesség évét követő év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

gyermekgondozási, fizetés nélküli szabadságon

Kérdés: A lányom és a vejem neveli a két unokámat, akik 2,5 és 1 évesek. A koronavírus-járvány miatt a vejem munkahelye megszűnt, csak egy jóval szerényebb fizetésért tudott elhelyezkedni, emiatt a nyár végétől a lányomnak is újra munkába kell állnia. Ezért is merült fel, hogy a gyermekekkel én maradnék otthon, míg a szülők dolgoznak. Egy éve öregségi nyugdíjat kapok, de mellette most még dolgozom. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot kérjek az unokákra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A szülő (az alapjogosult) jogán a nagyszülő is igénybe vehet gyermekgondozási díjat (GYED-et), legfeljebb a gyermek kétéves koráig. A nagyszülői GYED folyósításának idejére a munkavállaló alanyi jogon fizetés nélküli szabadságra jogosult [Mt. 128. § (3) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Cafeteria szabadság idejére

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria, vagy más néven béren kívüli juttatások is a munka díjazására szolgálnak, adójogi szempontból mégsem minősülnek munkabérnek, hanem speciális adózási szabályok alá esnek. Ezeket a juttatásokat az Szja-tv. 71. §-a sorolja fel. E juttatások biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közművelődés közalkalmazottja – végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszűnése (a munkaviszonnyá alakulás elmaradása) esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)–(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult. Ez a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében a 40. §-ban felsorolt alkalmazottak munkajogi jogállásváltozását, azaz a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá való átkerülését 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani. Ennek során a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
14
15
16
39