Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Oktatási Hivatal honlapján a köznevelés információs rendszerének (KIR) intézménytörzsi nyilvántartásában való keresés alapján valószínűsíthető, hogy a két szakközépiskola pontos elnevezése a következő volt: egyaránt az Útban Európához Alapítvány által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-ait olvasva próbáltuk meghatározni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időtartamát, de nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a felsorolt iskolákban eltöltött pedagógusi éveket be kell/lehet-e számítani. Ráadásul az ezeknél az intézményeknél eltöltött idő egy részében a kolléganő még nem rendelkezett pedagógusdiplomával. A törvényi és a rendeleti helyeket olvasva nem számítanánk hozzá a jogosultsági évekhez ezt a hozzávetőlegesen 10 évet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az említett három munkáltató tekintetében először azt kell megállapítani, hogy az érintett közalkalmazotti kinevezéssel vagy Mt. szerinti munkaszerződéssel végzett-e munkát náluk. Ha közalkalmazott volt, akkor ez az időszak a betöltött munkakörtől függetlenül beszámít a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Egyházi felsőoktatási intézmény – díjazás, szabadság és eltérés a törvénytől

Kérdés: Egy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban kérdezzük, amely nem költségvetési szervként működik. Az intézménynél jelenleg bizonytalanság merült fel az oktatói és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak jogállására és az ebből fakadó járandóságok (bérbesorolás, szabadságmérték) megállapítására vonatkozóan. Az oktatók bérbesorolása: Az Nftv. 24. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kjt.-t kizárólag a költségvetési szervként működő intézményekben kell alkalmazni, minden más esetben az Mt. az irányadó – az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak szabadsága: Az intézmény az adminisztratív dolgozók szabadságát a Kjt. alapján állapítja meg, hivatkozva az Eht. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjára. Helytálló-e az az értelmezés, miszerint nem költségvetési szervként működő (egyházi) felsőoktatási intézmény oktatói esetében a bérbesorolásnál az Mt. és az Nftv. speciális rendelkezései, nem pedig a Kjt. besorolási rendszere az elsődlegesen irányadó? Az Ehtv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt. szabadságszámítási rendszerét kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőtlenebb (kevesebb munkanap), mint az Mt. szerinti általános számítási mód? Amennyiben az Mt. és a Kjt. szabályainak alkalmazása párhuzamosan merül fel egy egyházi intézménynél, a „foglalkoztatott javára történő eltérés” elve alapján lehet-e a munkavállaló számára kedvezőbb szabadságmértéket, jelen esetben az Mt.-t figyelembe venni? Megfelelőnek tekinthető-e az Mt.-től való eltérés rögzítése egyoldalú munkavállalói tájékoztatóban, ha a munkaszerződés erről nem rendelkezik, és az eltérés a munkavállaló hátrányára válik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyházi felsőoktatási intézménynél foglalkoztatottak jogállása vonatkozásában– az Nftv. 24. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy ők az Mt. szerinti munkaviszonyban állnak;– az Eht. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig azt tartalmazza, hogy munkaviszonyuk a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Polgármester jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Polgármester jubileumi jutalmához a következő jogviszonyokból mely jogviszonyok számíthatók be? Állami gazdaság: 1990. 07. 02. – 1990. 07. 31., alkalmi munkavégzés, állami gazdaság: 1992. 07. 16. – 1992. 08. 11., munkaviszony, Károli Gáspár Református Egyetem: 1995. 08. 25. – 2000. 08. 31., munkaviszony.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Kttv. 150. §-át, amely a jubileumi jutalom szabályairól rendelkezik. Megjegyezzük, hogy csak a főállású polgármester jogosult erre a juttatásra, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Béremelés kulturális közfeladatot ellátó munkáltatónál

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban: a válaszadásnál nem vizsgáljuk, hogy a munkáltatónál a foglalkoztatottak alkalmazása valóban jogszerűen történik-e közalkalmazotti jogviszonyban, ugyanis a kérdés megválaszolása során ez nem bír meghatározó jelentőséggel. Az Lttv. szerinti közlevéltárban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Vezetői pótlék beszámítása a kulturális ágazatban dolgozók béremelésébe

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Lttv. szerinti közlevéltárban és nyilvános magánlevéltárban, az Mtv.-ben, valamint az Eamtv.-ben és az MMAtv.-ben meghatározott közfeladatot (kulturális közfeladatot) ellátóa) állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Köztisztviselői besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság – a főiskolai tanulmányok tartama

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti esetben külön szükséges megvizsgálni, hogy a közszolgálati jogviszonyba történő besoroláskor, valamint a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor jogszerző időnek minősül-e a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskolán 1987 és 1990 között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Közalkalmazotti besorolás (I.) – az intézményfenntartó véleményénél magasabb osztályba

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben, szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott munkavállaló végzettségei: általános szociális munkás főiskolai oklevél (1998) és szociálpolitikus egyetemi oklevél (2000), amelyet az ELTE BTK-n szerzett meg 4 féléves kiegészítő képzés keretében. Az intézmény fenntartója szerint ezen végzettségekkel csak F fizetési osztályba sorolható. Helyes a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az „F” fizetési osztályba sorolás azt jelentené, hogy a szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak csak az általános szociális munkás főiskolai oklevelét veszik figyelembe, a szociálpolitikus egyetemi oklevele figyelmen kívül marad.A Kjt. 61. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Pedagógusbesorolás és az ukrán szakképesítés honosítása

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elsődlegesen kérdésüknek arra a részére hívjuk fel a figyelmet, miszerint „nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként” nevezték ki kolléganőjüket. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy óvodapedagógus, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Szakmai gyakorlat és besorolás

Kérdés: Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel elismerési határozatról tettek említést a levelükben, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett pedagógusdiplomáról lehet szó. Az elismerési határozat folytán válik a külföldi diploma a hazai munkakör betöltésére jogosító oklevéllé. Az Önök által idézett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
1
2
3
…
6