Munkavállalói felmondás "elfogadása"

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló indokolás nélkül bármikor megszüntetheti felmondással [Mt. 67. § (1) bek.]. Mivel a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles lett volna átvenni a munkavállaló férje által átadni kívánt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A felmentési id ő biztosításának szükségessége egyedül attól függ, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének módja, illetve melyik fél szünteti meg azt. Ha a munkáltató közöl felmondást a munkavállalóval, köteles ő t legalább a felmondási id ő felére a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Felmondási idő tartama – figyelemmel a keresőképtelenségre és a ki nem adott szabadságra

Kérdés: Csökken a ledolgozandó felmondási idő a táppénzen töltött idővel, illetve az időarányosan járó megmaradt szabadság napjaival?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt keresőképtelenné válik, és táppénzre lesz jogosult, a felmondási idő hossza erre tekintettel nem változik. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. Ha a felmondási idő 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Felmondás – a háttérben bizalomvesztéssel

Kérdés: Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. § (1)–(2) bekezdése értelmében a munkáltató a felmondását köteles megindokolni, az indok pedig kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A bizalomvesztés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Keresőképtelenség tartamának beszámítása a felmondási időbe

Kérdés: Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A keresőképtelenség időtartama – ideértve a beteg gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Felmondási idő díjazása egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra – bár álláspontunk szerint nem kellett volna – távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy – bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll – díjazás nem jár neki erre az időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.
1
5
6
7
15