Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírt helyzet emberileg valóban nem egyszerű, megjegyzendő azonban, hogy annak nem minden eleme minősül munkajogi szempontból releváns kérdésnek. Az intézményben lakók és a munkavállalók közötti sajátos helyzetnek lehet munkajogi vonatkozása. Így a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Felmondási idő és szabadság

Kérdés: Szeretnék felmondani a munkahelyemen, a munkaszerződésem szerint a felmondási idő 30 nap. Van még pár nap szabadságom is, amit idén nem vettem igénybe. Azt szeretném, ha a felmondási időm a szabadságom miatt meghosszabbodna, mert az új munkahelyemen csak mintegy hat hét múlva tudok kezdeni. Van-e erre lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik, a munkaviszony a felmondási idő leteltével szűnik meg [Mt. 68. § (1) bek.]. A felmondási idő alatt igénybe vett szabadság nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így nincs kihatással a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Felmondás a kisgyermekes munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 130. §) tartama alatt [Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Ebből következően, amíg a munkavállaló a gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Védettség az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt

Kérdés: Munkavállalónk emberi reprodukciós eljárásban vett részt, a megtermékenyített ivarsejt beültetésére irányuló kezelés azonban sikertelenül zárult, így három hónappal ezelőtt arról tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelése befejeződött. Sajnálatos módon ezt követően cégünk életében számos változás következett be, és átszervezést tervezünk végrehajtani, minek következtében a munkavállalónk munkaviszonyát is felmondással kívánjuk megszüntetni. A felmondásnak nincs köze az emberi reprodukciós eljáráshoz, a munkavállalóinkat a legmesszemenőbb módon eddig is támogattuk ebben a tekintetben. Jogellenes lehet-e a felmondási védelemre tekintettel a felmondásunk, ha a munkavállaló a jövőben esetleg ismét kezelés alá kívánja vetni magát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről

Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a bértámogatás a konkrét esetben mit jelent. Ebből következően abból indulunk ki, hogy Ön munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra, vagyis a jogviszony az Mt. hatálya alá esik, arra e törvény általános szabályai vonatkoznak. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Felmondás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-ának (7) bekezdése előírja, hogy "a munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Felmondás átvételének megtagadása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha a felmondásomat a felettesem nem fogadja el? A felmondást otthon elkészítettem, aláírtam, de amikor a felettesem irodájába bevittem, és át akartam neki adni, ő elutasított, mondván, hogy szó sem lehet róla, szükségük van a munkámra. A felmondást így nem tudtam átadni, és visszamentem a munkaállomásomra. Ettől függetlenül nem kívánok a cégnél tovább dolgozni. Mit tegyek: próbálkozhatok újra ezek után? Van-e egyáltalán joga a munkáltatónak megtagadni a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a címzettel való közléssel válik hatályossá [Mt. 15. § (4) bek.]. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat, így a felmondást is írásba kell foglalni [Mt. 22. § (3) bek., 44. §]. Az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közlésének időpontja

Kérdés: Mivel a munkavállalónk megtagadta a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás átvételét, erről jegyzőkönyvet vettünk fel, melyet két másik munkavállaló tanúként aláírt. Ezt követően az azonnali hatályú felmondást a kilépőpapírokkal együtt tértivevényes küldeményként postáztuk ki a munkavállaló részére, ám azt csak a próbaidő lejártát követően vette át. A munkavállaló perrel fenyeget, és azt állítja, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásunk elkésett, ezért az jogellenes. Helyesen gondolja a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az írásbeli jognyilatkozat többek között akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Azonnali hatályú felmondás közlése és hatályosulása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló az azonnali hatályú felmondását a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelenlétében, annak irodájában egy íróasztalon elhelyezi, és ezzel egy időben a megszüntetés szándékáról szóban is beszámol, a megszüntető jognyilatkozat közöltnek tekinthető. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
1
4
5
6
15