Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatói rendesfelmondás esetében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alólfelmenteni. A munkavégzés alóli felmentés – vagyis az ún. felmentési idő -mértéke a felmondási idő fele. Az Mt. 13. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Alkotói pótszabadság – a múzeumban?

Kérdés: Múzeum esetén a kollektív szerződésünk megállapíthat-e alkotói pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszonnyalösszefüggő kérdéseket – többek között – kollektív szerződés rendezi. Akollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amelye tilalomba ütközik, semmis. A Kjt.-nek általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76/C. § (1)–(2) bekezdése alapján a munkaviszony – a felekmegállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történőmunkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – szokásosan telephelyen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően -állandó vagy változó munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt.76/C. § (1) bekezdés]. Az MK 5. számú állásfoglalás szerint a változómunkahelyre alkalmazott munkavállalót az alkalmazó munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. – mögöttes jogszabálykéntpedig az Mt. – rendelkezéseit kell alkalmazni, általában véve nincs lehetőség aKtv. rendelkezéseinek "automatikus" alkalmazására. Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet a válaszából: […] A két esetet élesen el kell választani egymástól. Amennyibena felek megállapodásának a következménye a féléves fizetés nélküli szabadság -vagyis a munkáltató olyan indok miatt engedélyezett fizetés nélküliszabadságot, amely nem tartozik az Mt.-ben felsorolt, kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kollektív szerződésben meghatározott végkielégítés mértéke önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságunknál a kollektív szerződés valamennyi munkavállalóra nézve az Mt. szabályainál magasabb összegben állapítja meg a végkielégítés összegét. Tudomásunk szerint az új törvényi szabályozás megtiltja, hogy kollektív szerződés ekként rendelkezzen.
Részlet a válaszából: […] 2009. december 4-én lépett hatályba a Közvtv., melynek 1. §a) pontja határozza meg a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát. Adefiníció értelmében köztulajdonban álló gazdasági társaság az a gazdaságitársaság, amelyben – többek között – a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (5) bekezdése szerint egészségi ártalom vagyveszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződésmeghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabbidőtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
35
36
37
41