Munkaviszony-megszüntetés – a kutya mint munkaeszköz eladása

Kérdés: Cégünk vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt, többek között kutyás őrökkel. Gazdasági okból az év végén több munkavállalónktól meg kell válnunk. A jogviszonyt lezáró elszámolás során egyik munkatársunknál az a probléma adódott, hogy szeretné megtartani a kutyáját, amellyel egy éve dolgozik együtt. A kutya a cég tulajdonában van, a saját kennelünkben neveltük és képeztük ki, bár egy éve a munkavállaló otthonában él. A dolgozó szerint joga van megvásárolni az állatot, de mi nem szeretnénk megválni tőle. Ha mégis eladnánk, az általunk megállapított vételárral csökkenthetjük a munkavállaló utolsó kifizetését (végkielégítés, munkabér)?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) köteles munkakörét az erre előírt rendben átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésérevonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kivételesen azonban kollektívszerződés is meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben amunkáltató a munkavállalót közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkabér kifizetésének esedékessége szabadság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkabért – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy afelek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10.napjáig kell kifizetni [Mt. 155. § (3) bek.]. A tárgyhónapot követő hónap 10.napját megelőző bérfizetési időpontot állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkavállaló – a vezetőnek minősülés megállapítása

Kérdés: Van-e lehetősége az ügyvezetőnek arra, hogy a munkáltató (kft.) nevében eljárva az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállalók foglalkoztatásáról döntsön bizonyos munkakörökben? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosi döntés hiányában kötnek ilyen munkaszerződést a felek?
Részlet a válaszából: […]  A tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv amunkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetébenelőírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló a törvénymeghatározott rendelkezéseinek alkalmazásában vezetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben jelzett 2003-as átszervezés munkáltatóijog­utódlásnak minősül (Mt. 85/A. §). Ilyen esetben a munkaviszony változatlantartalommal marad fenn a jogutód munkáltatóval (jelen esetben azanyavállalattal), mégpedig úgy, hogy a jogutódlás a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Elévülési idő lerövidítése a munkaszerződésben

Kérdés: Cégünknél felmerült annak szükségessége, hogy a munkaviszonyból származó igények elévülését bizonyos esetekben a törvényben meghatározott hároméves elévülési időnél rövidebben határozzuk meg. Mivel ezt a törvény kifejezetten nem tiltja meg, álláspontunk szerint ennek nincs akadálya. Helyesen gondoljuk, hogy a felek egyező akaratával a munkaszerződésben ez a kérdés szabályozható?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 11. § (1) bekezdésének általános szabálya értelmébena munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Ettől eltérően abűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség azonban öt év, ha pedig abüntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Munkaidő-beosztás két műszakos munkarendben

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezekközül az egyiknek vasárnapra kell esnie [Mt. 124. § (1) bek.]. Amennyibena munkavállalók foglalkoztatására munkaidőkeretben [Mt. 119. § (7) bek.] kerülsor, a heti pihenőnapok– kéthetente, illetve a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Munkabér-kifizetés időpontja

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló részére járó munkabérthavonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni, mégpedig a tárgyhónapotkövető hónap 10. napjáig. Az elszámolási időszakot, a kifizetés ütemezését éshatáridejét azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül az alábbiak szerinti ellenérték illeti meg. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadságmegváltás – új lehetőség

Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 2011. július 28-án hatályba lépett módosításaértelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamára a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés] elsőhat hónapjára jár szabadság [Mt. 130. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
32
33
34
41