421 talált cikk a felek megállapodása kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű – jelen esetben 2 hónapos – felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.

Kérdés: Fizetés nélküli szabadság idején létesíthető új munkaviszony külföldön vagy belföldön?

Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.

Kérdés: A régi Mt. alapján jogszerűen kerülhetett kikötésre a munkaszerződésekben, hogy a régi Mt. 92. §-ának (2) bekezdésétől – tehát a felmondási időnek a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányos meghosszabbodásától – eltérően, fix két hónapos felmondási idő került kikötésre a munkavállaló rendes felmondása esetére? Fentiekkel kapcsolatban ugyanis találtunk olyan jogértelmezést, amely szerint ezen eltérés abban az esetben volt jogszerű, ha mind a munkavállalói, mind a munkáltatói rendes felmondás esetére azonos időtartamú, azaz jelen esetben két-két hónap felmondási idő került kikötésre.

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?

Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?