Szabadság megváltása iránti igény érvényesítése

Kérdés: Hét évig dolgoztam portásként. Szabadságot soha nem kaptam, mindig az volt a válasz, hogy majd elintézzük. Most februárban leszámoltam, megszűnt a munkaviszonyom; rákérdeztem a szabadságra, de azt a választ kaptam, hogy az nem lesz kifizetve. Ügyvéd már kétszer felszólította levélben a céget, de nem fizetnek, mindenféle kifogást találnak. Mi a teendőm, hogy megkapjam, ami jár nekem?
Részlet a válaszából: […] ...és változó mértékű pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, mégpedig általában az esedékessége évében [Mt. 122. § (1) bek., 123. § (1) bek.]; attól eltérő évben csak kivételes esetben van arra lehetőség. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések alapján valóban jogosult volt a jutalékra, akkor a ki nem fizetett összeg munkabérnek minősül, így azt a kifizetés esedékességétől (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától) számított 3 éves elévülési időn belül követelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. A szabadság átvitele ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] ...hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér késedelmes kifizetése esetén a munkavállalót a munkabér esedékességétől (azaz általában a tárgyhót követő hónap 10. napjától) késedelmi kamat illeti meg, amelynek számításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

13. havi fizetés sorsa felmondás esetén

Kérdés: Elveszíthetem-e a 13. havi fizetésemet, ha novemberben beadom a felmondásomat?
Részlet a válaszából: […] ...ha a feltételrendszer nincs meghatározva, akkor amennyiben az e juttatásra való jogosultság – eltérő rendelkezés hiányában az esedékesség, kifizetés – napján a munkaviszony fennáll, a munkavállalót a juttatás megilleti. Ha pedig nem áll fenn a munkaviszonya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Önt éppen ezért akkor is megilleti, ha a munkaviszonya nem a hónap végén szűnik meg. Ha a munkáltató nem fizeti meg a munkabért, az esedékességtől számított hároméves munkajogi elévülési időn belül keresettel érvényesítheti az igényét a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...például egy munkaórára 200 Ft fix id ő bért és azonfelül teljesítménybért is). Az alapbérrész meghatározásakor a távolléti díj esedékességének id ő pontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni; a kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs helye, kizárólag a munkaviszony megszűnésekor [Mt. 123. § (3) bek., 125. §]. A szabadságra járó távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes – illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó – bérelemek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Köztisztviselői szabadság kiadása – ha felhalmozódott 200 munkanap

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés alapján egyértelmű: a munkáltató megsértette a szabadság kiadásának általános szabályát, miszerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bek.]. Miután a szabadságra való jogosultság viszont nem évült el, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Jubileumi jutalom – a kifizetés esedékességének napja

Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony esetén háromhavi illetményének megfelelő összeg jár a közalkalmazott részére jubileumi jutalom címén. A jubileumi jutalom az esedékessége időpontjában érvényes illetménnyel számolandó, az esedékesség időpontja pedig az a nap, amikor a jogosultság megnyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
1
7
8
9
20