Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzés idejét munkaórában állapítjuk meg, így kvázi órabéres foglalkoztatás történik. Az Mt. 143. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a túlóradíj alaprészének a díjazásával, azaz erre az "alapbér arányos része" jár. Az Mt. nem részletezi, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi formában működő munkáltatóra az Mt. hatálya terjed ki, ezért az általa létesített munkaviszonyokra – így azok megszüntetésére is – e törvény rendelkezései az irányadók. A kérdésből nem lehet megállapítani, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Határozott idejű munkaviszony megszűnése

Kérdés: A munkáltató hosszabb ideje határozott idejű szerződésekkel foglalkoztat, a mostani szerződésem május 31-én jár le. Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem adtak, hogy el akarnának bocsátani. Jól gondolom, hogy ha ilyen szándéka lenne a munkáltatónak, akkor előre szólnia kellene, és megfelelő felmondási időt biztosítania, esetleg végkielégítést is?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony a szerződésben foglalt időtartam lejártával automatikusan megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Nem felmondja valamelyik fél, hanem automatikusan ér véget a munkaviszony, ezért nincs se felmondási idő, se végkielégítés....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Heti munkaidő átlagos figyelembevétele órabér alkalmazásakor

Kérdés: December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.
Kapcsolódó címkék:    

Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Ez a megoldás nem teljesen jogszerű. Az Mt. szerint ugyanis az alapbért időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]. Ez akkor is kötelező, ha az alapbért vagy annak egy részét a munkáltató amúgy teljesítményalapon fizeti. Annak viszont nincs akadálya, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Tanuló alkalmassági vizsgálatának díja

Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Tanuló foglalkoztatására vonatkozóan az Mt.-nek a munkavállaló életkorára vonatkozó szabályai irányadóak. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Felmondási jog kizárásának érvényessége

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (1)–(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Bérpótlék számítási alapjának meghatározása

Kérdés: Az interneten találtunk egy cikket, amelyben arról írtak, hogy a munkaszerződésben a bérpótlékok alapját le lehet csökkenteni az alapbér mértéke alá. Kérnénk a megerősítésüket, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Készenléti pótlék – nem jár készenlét alatti munkavégzéskor

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét? A 20%-os készenléti díjat az alapbér után kell kiszámítani és milyen időszakra? A munkavállaló nem teljesítménybért kap, hanem havibéres dolgozó. Arra az időszakra, amikor a készenlét ideje alatt ténylegesen munkavégzés történik, jár-e a készenléti díj összege, vagy ezt le kell vonni a készenléti díjból? A készenlét ideje alatt végzett munkára jár az 50 vagy 100% pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint, és még ezenfelül a dolgozó alapbére is?
Részlet a válaszából: […] Készenlét esetén 20% bérpótlék, míg a készenlét alatti munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szerinti szabályok szerint jár [Mt. 144. § (1)–(2) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják [Mt. 94. § (3) bek.]. Amennyiben a kollektív szerződés az egyéves munkaidőkeret elrendelését lehetővé teszi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
…
8
9
10
…
23