658 cikk rendezése:
31. cikk / 658 Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?
32. cikk / 658 Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően
Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
33. cikk / 658 Elszámolás munkavállaló halála esetén
Kérdés: Munkavállalónk sajnos elhunyt. Ebben az esetben mi a pontos és helyes eljárásrend? Egy kiskorú és egy nagykorú gyermeke van, mint örökösök, házastárs, élettárs nincs, szülei élnek. A halálának napján reggel kellett volna jönnie dolgozni, a műszakkezdés előtt halt meg. Ha a munkaviszonyát a halálának napjával szüntetjük meg, arra a napra milyen távollétet számfejtsünk neki? Kell várnunk valami okiratra, hogy megkezdhessük a megszüntetést? Egyelőre csak telefonáltak a hozzátartozók. Mikor kell kifizetnünk a munkabérét, és hová kell utalnunk? Mivel egy kis- és egy nagykorú örökös van, így a gyámhatóság is érintett? Mik a pontos lépései a munkavállaló halála esetén a jogviszony és a kifizetés elvégzésének?
34. cikk / 658 Újraválasztott (al)polgármester és a szabadságmegváltás
Kérdés: Újra megválasztott polgármester (alpolgármester) szabadságának megváltása, illetve megállapítása tárgyában a Kttv. 62/A. §-a és 107. § (1) bekezdése értelmében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ebből arra lehetne következtetni, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. A „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre” című Önkormányzati Tudástár I. Önkormányzati Hírlevél különszáma 2024. évi 6. számában (https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets// 1/11/117/117dc2c26d84590deab1483ad4926f3.pdf, 13–14., 36–37. oldal) található erre vonatkozó leírás szerint azonban – ha jól értelmezem – meg kell váltani a (régi-új) polgármester, alpolgármester szabadságát, és újra meg kell állapítani az év végéig járó szabadnapok számát.
35. cikk / 658 Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
36. cikk / 658 Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?
37. cikk / 658 Általános munkarend értelmezése
Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
38. cikk / 658 Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
39. cikk / 658 Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogviszony megszűnése után
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?
40. cikk / 658 Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
