Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ajogosultság hiányában kiadott és távolléti díjjal kifizetett pótszabadságbóleredő kára megtérítését az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti.Ugyanakkor miután esetükben az anya nyilatkozott, nem él a pótszabadsággal, aCsjt., valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] ...a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is (Mt. 160. §).A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el.Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévüléséthivatalból kell figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni [Mt. 162. §(1) bek.]. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időnbelül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságátfel kellett ismernie vagy azt maga idézte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók által folytatott, illetve kezdeményezett"céges" telefonbeszélgetések többnyire a munkaköri feladatok ellátásával vannakkapcsolatban, s azok a munkáltató érdekében és érdekkörében merülnek fel. Ezeka költségek munkajogi szempontból kétségtelenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...sőt az intézkedésérvénytelenségére a munkavállalók sem hivatkozhatnak (lásd EBH 2000. 351). Azüzemi tanács ugyanakkor a hároméves elévülési időn belül bírósághoz fordulhataz intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt (Mt. 201....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az ok bekövetkeztétől számított egyéven belül (objektív határidő), bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőségelévüléséig lehet gyakorolni.A munkától való engedély nélküli távolmaradás, valamint azigazolatlan távollét általában megalapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Végkielégítés – beszámít a határozott idejű munkaviszony tartama?

Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen korábbi, kétéves munkaviszonya már azesetleges végkielégítésre vonatkozó igény érvényesítésére nyitva álló hároméveselévülési időn túl, közel öt éve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalapnélkül igényelt pótszabadság igénybevételéből eredő kára megtérítését (Mt.166-168. §) az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely az egyik szülőneka gyermeke nevelése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Intézményigazgató – lehet-e gazdasági vezető is?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?
Részlet a válaszából: […] ...állapította meg. Ha agazdasági vezetői feladatok ellátásáért járó pótlék kifizetésére nem kerültsor, azt az általános hároméves elévülési idő (Mt. 11. §) alatt lehet bíróságelőtt érvényesíteni, vagyis három évre visszamenőleg követelhető a ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Álláskeresési járadék elévülése

Kérdés: Álláskeresési járadékra voltam jogosult, de jelenleg már munkaviszonyban állok. A munkaügyi központ megkezdte a támogatás folyósítását, de külföldi tartózkodásom miatt nem tudtam felvenni az álláskeresési járadék folyósítási idejéből fennmaradó háromhavi összeget. Meddig vehetem fel az álláskeresőként engem megillető járadék elmaradt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...– így az álláskeresési járadékot is – azesedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Természetesen ez azegyéves elévülési idő csak a már esedékessé vált ellátásokra vonatkozik, így amegszüntetésre került ellátásokra mindez nem irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
15
16
17