Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből lehet folytatni.Ha a munkáltató a munkavállaló felhatalmazása ellenére nem vonta le követelését, ezt az általános munkajogi elévülési időn belül (3 év) megteheti [Mt. 286. § (1) bek.]. Elképzelhető, hogy a munkavállaló a felhatalmazást csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentést tenni a munkaügyi hatóságnál. A többletórákra járó elmaradt munkabér munkaügyi bíróság előtt 3 évre visszamenőleg, az elévülési idő alatt követelhető [Mt. 286. § (1) bek.].A teljesítményromlás okai a kérdésből nem derülnek ki. Mindenesetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Téves közalkalmazotti besorolás következményei

Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?
Részlet a válaszából: […] ...is a munkáltatótól. Amennyiben az illetménykülönbözet megfizetését a munkáltató megtagadja, a közalkalmazott a hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.] fizetési meghagyásos eljárásban vagy peres úton érvényesítheti követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Börtönbüntetés – mint a munkáltatói felmondás indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk decemberben szabadul jogerős börtönbüntetésének letöltése után. A munkaviszonya azonban jelenleg is fennáll. Milyen jogcímen mondhatunk fel neki? Ha felmondással élek, az, hogy börtönben volt, lehet indok?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 78. § (2) bek.]. Mivel az előbb említettek közül a törvényben rögzített tizenöt napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Elmaradt munkabér érvényesítésére nyitva álló határidő

Kérdés: Cégünk sajnos nyáron nem tudott munkabért fizetni a munkavállalóknak, akik emiatt azonnali hatállyal felmondtak. Most az egyiküktől érkezett egy fizetési felszólítás az elmaradt munkabérre. Álláspontunk szerint viszont, mivel nem indított keresetet a munkaviszony megszüntetését követő harminc napon belül a munkavállaló, így már nem tarthat rá igényt jogszerűen. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...iránti igényének érvényesítésére.Általános szabály szerint a munkajogi igény három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bek.]. Ezen elévülési idő vonatkozik az elmaradt munkabér követelésére is, függetlenül attól, hogy a munkaviszony még fennáll, avagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű vezetői munkaviszony felmondásának indoka

Kérdés: Társaságunk marketingigazgatóját 2011 novemberében létesített négyéves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A munkaszerződése szerint vezető állású munkavállalónak minősül. Mivel már nincs szükségünk marketingigazgatóra, meg szeretnénk szüntetni ezt a munkakört. Megtehetjük, hogy ezzel az indokkal felmondunk neki? A munkavállaló ugyanis nem szeretné elfogadni a felajánlott közös megegyezést, a munkájával pedig nincs komoly probléma.
Részlet a válaszából: […] ...szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható [Mt. 210. § (2) bek.]. Ugyanakkor megállapítható, hogy az azonnali hatályú felmondás indoka sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Kórházi alkalmazott illetményének fizetése

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottnak megfizetni. A közalkalmazott erre írásban felszólíthatja a munkáltatót, végső esetben pedig a hároméves elévülési időn belül pert indíthat követelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Rendkívüli munkavégzés megtagadhatósága, "cserébe" a ki nem fizetett pótlékért

Kérdés: Munkáltatóm hónapok óta nem fizeti ki a rendkívüli munkáért járó pótlékot. Júliusban még azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb a szeptemberi munkabérrel együtt, visszamenőleg is megkapjuk az elmaradt összeget. Ennek kifizetése azonban mind a mai napig nem történt meg. Megtagadhatom a további rendkívüli munkavégzést addig, amíg a munkáltató nem rendezi a tartozását?
Részlet a válaszából: […] ...jogát, hogy a munkáltató tartozását jogi úton követelje. Az elmaradt munkabér iránti követelés az általános, három­éves elévülési időn belül érvényesíthető azzal, hogy a munkáltató a késedelem idejére, a késedelembe esés időpontjától kezdve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...valóban polgári jogi jogviszony létesült Önök között, az igényérvényesítésre nyitva álló határidő az általános polgári jogi elévülési idő, azaz öt év azzal, hogy a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
1
14
15
16
20