Munkaszüneti nap vasárnap – mennyi jár a munkáért?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, gondozónő vagyok egy idősek otthonában. Ha vasárnapra esik egy ünnep, akkor jár-e az ünnepért járó magasabb bér, mert eddig kaptuk? Most azt mondták, hogy ha az ünnep vasárnapra esik, akkor nem fizetnek ünnepi pénzt.
Részlet a válaszából: […] ...fizethető [Mt. 149. §, 149/A. §(1) bek.]. A magasabb pótlék iránti igénye tehát jogos, amelyet munkáltatójától– a hároméves elévülési időn belül – akár visszamenőleg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
Részlet a válaszából: […] ...ésezzel a munkavállaló maga is tudomást szerzett arról, hogy mennyi az elmaradtjövedelme, a munkavállaló kárigényének három év alatti elévülése (Mt. 11. §)nem lesz kimenthető azzal, hogy a munkáltató nem hívta fel őt a kárigénybejelentésére, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén

Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
Részlet a válaszából: […] ...igényelt járadék 6 hónapnál régebbi időre – de legfeljebb 3 évre– visszamenőleg is érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. Az elévülésszempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíjkülönbözetének megtérítése iránti igényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […] ...napon belül, legfeljebb azonban az okbekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén abüntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 96. § (4) bek.]. Ugyanakkormindaddig, amíg a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Elévülési idő lerövidítése a munkaszerződésben

Kérdés: Cégünknél felmerült annak szükségessége, hogy a munkaviszonyból származó igények elévülését bizonyos esetekben a törvényben meghatározott hároméves elévülési időnél rövidebben határozzuk meg. Mivel ezt a törvény kifejezetten nem tiltja meg, álláspontunk szerint ennek nincs akadálya. Helyesen gondoljuk, hogy a felek egyező akaratával a munkaszerződésben ez a kérdés szabályozható?
Részlet a válaszából: […] ...év alatt évül el. Ettől eltérően abűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség azonban öt év, ha pedig abüntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évülel.Abban a kérdésben, hogy a felek megállapodása (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […] ...e törvényrendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.].Ezen jogával a munkavállaló a hároméves elévülési időn belül bármikor élhet[Mt. 11. § (1) bek.], annak ellenére, hogy szóban megállapodtak vele, hogy nemtart majd igényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszából: […] ...felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén akényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülésszabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadásjoga nem gyakorolható. [Mt. 7. § (1)–(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Örökös személye – ha vitatott

Kérdés: Sajnálatos módon egyik munkavállalónk nemrég váratlanul elhunyt. A jogszabályoknak megfelelően szerettük volna kiadni a munkaviszony megszűnésekor őt, illetve már az örökösét megillető járandóságokat, azonban megtudtuk, hogy az elhunyt munkavállaló végrendeletét meg akarják támadni, ezért álláspontunk szerint vitás az örökös személye. Cégünk azonban nem akar további késedelembe esni. Hogyan járunk el jogszerűen, ha nem tudjuk, hogy ki lesz végül az örökös?
Részlet a válaszából: […] ...letét úgy szabadulhat fel, hogy amikor végremegállapítható lesz az örökös személye, akkor az örökös a teljesítési letétkiadását az elévülési időn belül követelheti. Ha az 5 éves elévülési idő alattnem kerül sor a letét kiadására, akkor az elévülést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Ettőleltérően a jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időnbelül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságátfel kellett ismernie, vagy azt maga idézte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen követeli az egyhavi személyi alapbérének megfelelőprémium összegét a munkaviszony megszüntetését követően is, a hároméveselévülési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
16
17
18
19