Dupla jogviszony – szimpla jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik tanárunk szeptember 1-jén fogja elérni a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A problémánk az, hogy nálunk és egy másik iskolában is félállásban dolgozik. A Kjt. 78. §-a ilyen esetről nem mond semmit. Hogyan kell eljárni? Mindkét iskola fizeti a jubileumi jutalom felét? Vagy duplán jogosult jubileumi jutalomra a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a valóban csak a jubileumi jutalomra jogosítóéveket, a jutalom mértékét, illetve a jogviszony megszűnése esetén a kifizetésszabályait tartalmazza, a párhuzamosan fennálló jogviszonyok esetén történőeljárást nem szabályozza. A Kjt.-ben egyedül a jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (atovábbiakban: jogutódlás) minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint amunkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezettcsoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszából: […] Az egységes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltatóa munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy minden évben egy meghatározottidőpontig prémiumfeladatot tűz ki, ám ezt az adott évben elmulasztja, és ilyenkitűzésre egyáltalán nem kerül sor, mindez a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Prémiumévek program – 40 éves szolgálati idővel rendelkező nőknél

Kérdés: A 2011. április 2-ától hatályos szabályok kapcsán: jól értelmezzük-e, hogy csak az április 2. után 40 éves szolgálati időt szerzett nőknek kell megszüntetnünk a prémiumévek programját? Mi a teendő, ha a köztisztviselő késve hozza az igazolást arról, hogy a 40 éves szolgálati időt megszerezte?
Részlet a válaszából: […] A Pép-tv.-t 2011. április 2-ával módosította a Ktm. Eztmegelőzően a Pép-tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja a következőket írta elő: ahatározott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető megfelmentéssel, de megszűnik "a programban részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Végelszámolás alatt fennáll-e a felmondási védelem?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 65. §-a alapján a gazdasági társaság a cégjegyzékbőltörténő törléssel szűnik meg. Végelszámolás esetén, amint azt helyesenjegyezték meg, erre a végelszámolás befejezésével kerülhet sor. A végelszámolásbefejezésével és a cégjegyzékből való törléssel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] A 7/2010. NGM rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdéseértelmében kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Ezalól kivételt jelentenek a megszakítás nélkül üzemelő, és a rendeltetésükfolytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Felmentési (felmondási) tilalom és a reprodukciós eljárás

Kérdés: Az iskolánkban tanító egyik tanárnő olyan orvosi igazolást adott át részünkre, melyben az állt, hogy az igazoláson szereplő intézménynél reprodukciós eljárásban vesz részt. Tisztázni akartuk vele, hogy ez mit takar ténylegesen. Elmondta, jelenleg különböző diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, a tényleges kezelés csak a vizsgálatok eredményének ismeretében kezdődik meg. Az intézményben azonban létszámcsökkentést akarunk végrehajtani, és úgy véljük, hogy mivel a tanítónő még nem áll tényleges kezelés alatt, létszámcsökkentésre hivatkozással az ő jogviszonyát is megszüntethetjük. Jogszerűen járnánk el, ha felmentést közünk vele?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja értelmében aközalkalmazott jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszüntetheti,amennyiben a munkáltatónál létszámcsökkentést hajtanak végre. Aközalkalmazottak esetén is meg kell azonban vizsgálni, hogy nem vonatkoznak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Keresőképtelen betegség alatti kötelezettségek

Kérdés: Beteg lettem, főnököm a betegségem idejére visszakéri a céges eszközöket, mint telefon, banki hozzáférés és bankkártya (nevemre szóló céges), pénztári elszámolás (pénztárkönyv és kassza) – menjek be és adjam le. Közben fenyeget, ha ellenőrzést kapnak, rám terheli a büntetést, valamint olyan jegyzőkönyvet készített, hogy megtagadtam a bankkártya átadását. Kötelezhet erre?
Részlet a válaszából: […] A céges eszközök a munkavégzést, a munkakör ellátásátszolgálják, tehát a munkáltató által visszakérhetők. Ugyanakkor a következőketszem előtt kell tartani: Ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, ennek folytánnem tud a munkahelyén megjelenni. A munkáltatót is terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadság – évente három munkanap előzetes engedély nélkül?

Kérdés: Az Mt.-ben van egy olyan szabály a szabadság kiadása körében, amely szerint a munkáltató évente három munkanapot köteles biztosítani a munkavállaló kérésére, figyelmen kívül hagyva a bejelentési határidőre vonatkozó szabályt. Ennek alapján megteheti-e a munkavállaló azt, hogy a munkáltató előzetes tudomása és tájékoztatása nélkül, bármely különösebb ok híján három napon át nem jelenik meg a munkahelyen, pusztán egy rövid szöveges üzenetet továbbít, amely szerint a három nap leteltét követően felveszi ismét a munkát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. § (1) bekezdése alapján a szabadság kiadásánakidőpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltatóhatározza meg. A szabadságot tehát nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltatóadja ki. Általános szabály szerint a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni,illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni [Mt.103. § (1) bekezdés a) pont]. Ehhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
8
9
10
13