Illetmény öregségi nyugellátás mellett a közegészségügyben 2026-tól

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szolgálati elismerés a közegészségügyben – ami nem jogszerző idő

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató (költségvetési szerv) vagyunk, 2025. 10. 01-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztattunk házi gyermekorvosi asszisztenst. Egészségügyi szakképzettsége 1994 óta fennáll. Előző jogviszonyok a következők:
– Magyar Honvédség: 1995. 05. 15. – 1996. 02. 18. (9 hó 4 nap);
– Pest Megyei TÁH: 1996. 02. 19. – 2003. 08. 15. (7 év 5 hó 28 nap);
– Magyar Államkincstár városi szakrendelő: 2004. 01. 05. – 2009. 01. 31. (5 év 27 nap);
– GP Doctor Eü. Szolg. Kft.: 2009. 02. 02. – 2024. 02. 29. (15 év 28 nap);
– Mediscope Egészségügyi Szolgáltató Kft.: 2024. 03. 01. – 2025. 09. 30. (1 év 7 hó).
Amennyiben a fent felsorolt jogviszonyok beszámíthatóak a szolgálati időbe, számításaink szerint 2025. 10. 05-én elérte a 30 éves szolgálati időt. Mely jogviszonyok számíthatók be a szolgálati elismerés kifizetéséhez? Jogosult-e a dolgozó a 30 éves jogviszony után járó szolgálati elismerésre?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó (tehát nem állami vagy önkormányzati fenntartású) magyarországi egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Helyettesítési díj és ruhapénz a közegészségügyben

Kérdés: Településünkön két felnőtt háziorvosi körzet van, körzetenként két-két asszisztenssel, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat. A 2. körzetben három hétig szabadságon voltak, ez idő alatt az 1. körzet asszisztensei látták el a helyettesítési feladatokat. Az 1. körzet háziorvosa kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy a szabadságon lévő asszisztensek helyettesítése miatt végzett túlmunkát fizessük ki. Véleményünk szerint szabadság miatti helyettesítés esetén helyettesítési díj nem jár. Kaphatnak-e valamilyen más juttatást? Szintén egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetén kell-e a munkáltatónak – jelen esetben az önkormányzatnak – ruházati költségtérítést fizetni? Ha igen, hol találunk arra iránymutatást, hogy ennek mekkora a mértéke, milyen elemeket kell kötelezően biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – az egészségügyben dolgozó személyek [Eszjtv. 1. § (3) bek. b) pont] kivételével – a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Üzemorvosi vélemény – szerződéses kapcsolat nélkül

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?
Részlet a válaszából: […] A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása két módon történhet:a) a munkáltató által működtetett vagyb) a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.].A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ugyanis nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
Részlet a válaszából: […] A szociális és a közegészségügyi ágazatban is korlátozott a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése. Az előbbi esetében, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Egészségügyi alkalmassági vélemények – tárolás és forma

Kérdés: Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekről az Eszjtv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő személyi nyilvántartást vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
Részlet a válaszából: […] A kirendelésre és a helyettesítésre járó díjazást az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az 1/2024. OKFŐ utasítás határozza meg. A többi munkáltatónál e díjazások szabályait az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Áthelyezés hiánya önkormányzati portfólióban

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszüntethető-e áthelyezéssel, amennyiben az önkormányzat fenntartása alá tartozó szervhez kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszony megszüntethető végleges áthelyezéssel közigazgatási szervekhez. A Kttv. 60. §-a (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős jogviszony a közegészségügyben

Kérdés: Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál heti kétórás részmunkaidőben orvosigazgató kinevezése szükséges. A jelölt szakorvosként már egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik, a munkáltatónál besorolása „A7”, munkaideje heti 8 óra. Hogyan változik a kinevezését követően a munkabére, és mire figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint az Eszjtv. nem tiltja, hogy azonos felek között egyszerre több egészségügyi szolgálati jogviszony álljon fenn. Lehetséges tehát, hogy ugyanaz a munkavállaló töltsön be a munkáltatónál egyrészt egy szakmai munkakört, és e mellé egy külön jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Egészségügyben dolgozóra alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek

Kérdés: Egészségügyi intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló élelmezésvezető (52) szakképesítésű/szakirány megnevezésű élelmezési osztályvezető a 1630/2022. Korm. határozat 1. d) pontja szempontjából egészségügyi szakdolgozónak minősül-e, így alkalmazni kell-e rá az 1700/2012. Korm. határozatot?
Részlet a válaszából: […] Nem kell alkalmazni az 1700/2012. Korm. határozatot arra az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozóra, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte [1630/2022....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
7