Munkaszüneti nap díjazása több műszakban

Kérdés: A munkáltató multikereskedelmi cég, több műszakos tevékenységben foglalkoztatja a munkavállalókat. Az éjszakai munkaidőt teljesítő munkavállalók 22 órától 6 óráig dolgoznak, részükre a munkanap-meghatározás is ezt takarja, 22 órától 22 óráig. A cég rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon, de az éjszakai munkát a munkaszüneti napon is 22 órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon 22 órától 24 óráig a munkát végző munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Az Mt. ugyanakkor megengedi, hogy a munkáltató ne a naptári napot, hanem egy megszakítás nélküli 24 órás időegységet tekintsen munkanapnak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...hanem minden egyéb juttatás is, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a teljesítése ellenértékeként kap. A kérdésben említett díjazási formák mind ebbe a körbe sorolhatóak.Nincs arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondási idő kezdete

Kérdés: A tervek szerint cégünk egyik vidéki telephelyét az év végével bezárja. Szeretnénk már most felmondani a munkavállalóknak, mert a hír terjedésével többen azzal próbálkoznak, hogy táppénzre mennek, ezzel megnehezítve a felmondást. A legtöbb munkavállalónk felmondási ideje azonban csak 30-35 nap. Lehetséges, hogy a szeptemberben közölt felmondás esetén a felmondási idő csak decemberben kezdődik el? Ha igen, milyen díjazás jár a felmondás közlése utáni, de még a felmondási időt megelőző időre? Hogyan számoljuk ilyenkor a felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] ...mint a felmondás közlése előtti időszak. A feleket erre az időre tehát azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A munkavállaló díjazására vonatkozó szabályokat nem érinti, hogy már felmondást közöltek vele. A felmentési idő számítására is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaszüneti napi munkavégzésért pihenőidő

Kérdés: Munkáltatónk bizonyos munkakörök esetében (pl. karbantartók) rendeltetése folytán az év minden napján, így a munkaszüneti napokat is beleértve folyik a munkavégzés. Eddigi gyakorlatként a munkaszüneti napon teljesített munka­órákkal egyenlő mértékű pihenőidőben részesülnek az ezeken a napokon dolgozó kollégák. A pihenőidőn felül az Mt. 140. § (2)–(3) bekezdése szerint 100% bérpótlék is elszámolásra kerül részükre, ha munkaszüneti napon munkát végeznek. Megfelelő-e az eddigi gyakorlat, helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésért munkaszüneti napi pótlék jár (Mt. 140. §). Ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, mindenképpen jár részére a munkaszüneti napi pótlék. A munkáltató rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működik, ezért e napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Közúti szállítás – munkaidő- és bérelszámolás

Kérdés: A munkáltató fuvarozással foglalkozik. Kötelező-e a sofőröket munkaidőkeretben foglalkoztatni, vagy szabályos, ha a ténylegesen ledolgozott órájukat számolják el minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...van arra lehetőség, hogy – a felek megállapodása alapján – minden hónapban a ténylegesen teljesített órák alapján kapja meg a díjazását. Nincs tehát akadálya, hogy a munkáltató és a fuvarozásban dolgozó, órabéres munkavállaló megállapodjon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaközi szünet és fizetés nélküli távollét részmunkaidőben

Kérdés: Lehet-e a 4 órás dolgozónak 20 perc munkaközi szünetet elrendelni, ha ezt a helyzet megkívánja? A teljes munkaidős munkavállalóinknak van 20 perc szünetük, erre az időszakra a teljes gyártás leáll, ezért a részmunkaidősöknek is szünetet kellene adnunk. Helyesen járunk el, ha megállapodunk a munkavállalóval, hogy rá is vonatkozik a 20 perc munkaközi szünet? További kérdésem, ha a 4 órás részmunkaidős dolgozó egy munkanap csak 2 órát dolgozott, akkor kell egy megállapodás, hogy mentesítem a munkavégzés alól, és erre az időre díjazás jár/nem jár? Természetesen a munkavállaló kérésére történt, a vezetője engedélyezte a távollétet, a jelenléti íven fel is tüntették.
Részlet a válaszából: […] ...volt távol. Nincs akadálya egyébként, hogy a munkáltató a saját mérlegelési jogkörében engedélyezett távollétre is fizessen bizonyos díjazást, amelynek mértékét szabadon állapíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:      

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül utalta ismételten a kérdéses összeget. Így hatvan nap elteltével is visszakövetelhető a tévesen átutalt felmentési időre járó díjazás és a szabadságmegváltás.Miután a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult [Kttv. 131. § (1) bek.], ugyanakkor a Kttv. előírja, hogy munkavégzés hiányában mikor illeti meg a kormánytisztviselőt díjazás [Kttv. 144. § (3) bek.]. Miután az igazolatlan távollét tartama nincs a felsorolásban, a Kttv. alapján illetmény sem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkakörön kívüli feladatok ellátása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül [Mt. 107. § a) pont]. Munkaszerződésben ugyanakkor van arra is lehetőség, hogy a felek a készenlét alatti munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg [Mt. 145. § (2) bek. b) pont]. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti nappal érintett hét munkaideje

Kérdés: Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Amennyiben túlóra kerül elrendelésre, a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát. Olyan munkahéten, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...8 órával kevesebb osztható be. A havibérét viszont a munkavállaló a munkaszüneti nappal érintett hónapban is megkapja, tehát a díjazása attól függetlenül alakul, hogy a munkaszüneti nap miatt csak kevesebbet kellett dolgoznia [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
58
59
60
98