Találati lista:
21. cikk / 57 Ittasan a munkahelyen
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a több éve már nálunk dolgozó munkavállalónk ittasan jelent meg a munkavégzés kezdetekor, és amikor közöltük vele, hogy ennek következményei lesznek, ő vállat vont, és közölte, úgysem szüntethetjük meg a munkaviszonyát, mivel várandós?
22. cikk / 57 Keresőképtelenség a munkaviszony végéig
Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
23. cikk / 57 Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása
Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
24. cikk / 57 Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
25. cikk / 57 Írásbeli figyelmeztetés – hat hónap késéssel
Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
26. cikk / 57 Polgármesteri hivatal konyhásai
Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
27. cikk / 57 Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok
Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
28. cikk / 57 Mentesülés – büntetlen előélet igazolása
Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
29. cikk / 57 Hamis tanúzás munkaügyi perben
Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
30. cikk / 57 Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete
Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
