Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] ...után nem került sor adó- és járulékfizetésre. Ebben az esetben pedig az adóhatóság nemcsak a munkáltatót, hanem a munkavállalót is bírsággal fogja sújtani az adózás rendjének megsértése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű kamatot kell fizetni (Mt. 160. §). A bérfizetés határidejének betartását a munkaügyi hatóság is ellenőrzi, és munkaügyi bírság akár egy munkavállaló vonatkozásában elkövetett jogsértés esetén is kiszabható [Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy az adóhatóság által a magánszemély adózó kettőszázezer forintig, más adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha többek között a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Ügyvezető jogviszonyának bejelentése

Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?
Részlet a válaszából: […] Ki kell emelni, hogy a felmerült kérdés nem munkajogi, hanem adójogi kérdésnek minősül, erre tekintettel ajánljuk szíves figyelmébe a Számviteli Levelek 272. számában megjelent 5574. számú kérdésre adott szakértői választ. Emellett a kérdéssel kapcsolatos fontos jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Pénzbírság a munkavállalónak

Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 56. §-a tartalmazza a munkavállaló kötelezettségszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények szabályait. A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés állapíthat meg hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Munkaviszony bejelentésének határideje

Kérdés: A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a NAVellenőrei feltárják, hogy a foglalkoztatásra bejelentés nélkül került sor, afoglalkoztató terhére mulasztási bírságot szabnak ki, mely alkalmazottankéntegymillió forintig terjedhet. Emellett az adóhatóság megállapítja és kiveti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből

Kérdés: Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
Részlet a válaszából: […] ...5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás; 6. egyéb követelés; 7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht. 64.§ (1) bek., 165. § (1) bek.].A levonás során tehát azt kell megvizsgálni, hogy a letiltásmilyen jogcímre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések megszegése egy munkaügyi ellenőrzés soránmegállapításra kerül [Met. 3. § (1) bek. g) pont], akkor a munkaügyi bírságkiszabása nem mellőzhető [Met. 6/A. § (1) bek. c) pont]. Természetesenmunkaügyi per indításának sincs akadálya, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás;6. egyéb követelés;7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht 64. §(1) bek., 165. § (1) bek.].A fenti sorrendben ugyanazon pont alá eső több követelésegymás közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
4
5
6
…
8