Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani [Mt. 97. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok korábbi megsértése – mégis járhat támogatás?

Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mindezekalapján a nyilvántartásból törölni kellett a foglalkoztatójukkal szemben az Mt.118/A. §-ának megsértése miatt – bírsággal nem sújtott – szabálytalanságmegszüntetésére kötelező határozatot is. Az Rmktv. kedvezőbb szabályai folytán Önök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkarend nem felel meg ajogszabályoknak, felelősségre sem vonható. A kölcsönbeadóra tehát ebben azesetben nem szabható ki munkaügyi bírság.Ugyanakkor a munkavégzés során a munkavállalónak okozottkárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel [Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.

Üzletek ünnepnapi nyitva tartása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként élelmiszerboltot vezetek. A munkavállaló bolti eladóval felváltva állunk a pult mögött. A munkaügyi felügyelőség megbírságolt, mert május 1-jén a munkavállalót munkavégzésre osztottam be. Kérdésem az lenne, hogy ha a kereskedelmi törvény alapján munkaszüneti napon nyitva tarthatok, akkor valóban nem alkalmazhatok munkavállalót ezeken a napokon? Jogszerűen járt el a felügyelőség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kertv. úgy rendelkezik – szabad kezet adva a kereskedőknek–, hogy az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottakés a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.Ennek alapján lehetőségük van a kereskedőknek arra, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.

Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?

Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghaladóan folytatja. A munkaügyi felügyelő az engedély nélkülalkalmazó foglalkoztatót a Met. 7/A. §-ában meghatározott mértékű bírságbefizetésére kötelezheti a Munkaerő-piaci Alapba. A befizetés elmulasztásatovábbi szankciót vonhat maga után. Az SzCsM rendelet 5...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 6.

Többlet-járulékkedvezmény – elmaradott kistérségi foglalkoztatás esetén

Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részesült, a kedvezmény jogosulatlanul igénybevettnek minősül, ilyenkor a járulékok befizetésére és bevallására, a mulasztásibírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor. Fontos megemlíteni,hogy ugyanazon kártyával rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszüntetésével kapcsolatbanfelmerült kárát. Az Flt. 56/A. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján – többekközött – rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, aki az Mt. 94/D. §-ábanmeghatározott bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 2.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkáltató – a bírói gyakorlat szerint kizárólag határozott időre -csökkentheti a munkavállaló személyi alapbérét. Pénzbírság azonban nem írhatóelő, mivel ezt az Mt. kifejezetten kizárja.Rendkívüli felmondás mellett viszont abszolút jelleggelkizárt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 24.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóként 36 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat cégünk. Jelenleg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vissza nem térítendő bértámogatásban és költségkompenzációs támogatásban is részesülünk. 2008 júliusában cégünket a munka- és pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a munkaügyi felügyelőség határozatában elmarasztalta, és munkaügyi bírságot szabott ki. Az említett határozat miatt eleshet-e cégünk az említett támogatásoktól?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illetőleg jogerős bírósági határozattal elbíráltközigazgatási határozat nem szabott ki munkaügyi, közigazgatási vagyszabálysértési bírságot. Jelen esetben, mivel munkaügyi bírság -valószínűsíthetően jogerősen – kiszabására került sor, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 24.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, amegőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 13.
1
…
7
8
9