Találati lista:
71. cikk / 80 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
72. cikk / 80 Üzletek ünnepnapi nyitva tartása
Kérdés: Egyéni vállalkozóként élelmiszerboltot vezetek. A munkavállaló bolti eladóval felváltva állunk a pult mögött. A munkaügyi felügyelőség megbírságolt, mert május 1-jén a munkavállalót munkavégzésre osztottam be. Kérdésem az lenne, hogy ha a kereskedelmi törvény alapján munkaszüneti napon nyitva tarthatok, akkor valóban nem alkalmazhatok munkavállalót ezeken a napokon? Jogszerűen járt el a felügyelőség?
73. cikk / 80 Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?
Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
74. cikk / 80 Többlet-járulékkedvezmény – elmaradott kistérségi foglalkoztatás esetén
Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?
75. cikk / 80 Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?
Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
76. cikk / 80 Bércsökkentés – mint szankció?
Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
77. cikk / 80 Rendezett munkaügyi kapcsolatok
Kérdés: Kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóként 36 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat cégünk. Jelenleg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vissza nem térítendő bértámogatásban és költségkompenzációs támogatásban is részesülünk. 2008 júliusában cégünket a munka- és pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a munkaügyi felügyelőség határozatában elmarasztalta, és munkaügyi bírságot szabott ki. Az említett határozat miatt eleshet-e cégünk az említett támogatásoktól?
78. cikk / 80 Bírság levonása a munkabérből
Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?
79. cikk / 80 Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
80. cikk / 80 Munkahelyi dohányzás – eltiltható-e a munkavállaló?
Kérdés: Megteheti a munkáltatónk, hogy eltilt a munkahelyi dohányzástól? Reggel 9-től du. fél 6-ig tart a munkaidőnk, amelyből csak az ebédszünet alatt tudunk dohányozni. Nincs megfelelő hely biztosítva a dohányosoknak, és a munkánk jellege folytán nem tehetjük meg, hogy a dohányzás idejére elhagyjuk az épületet. Kérem szíves válaszukat!
