Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan mi volt a megszüntetés jogcíme, ugyanis az azonnali hatályú megszüntetés ez esetben lehet indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás (a korábbi terminológia szerint rendkívüli felmondás) (Mt. 78. §), a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szükséges rögzíteni: erre vonatkozó tényállási elemek hiányában nem tudjuk megítélni, hogy a munkaviszony felmondással történt megszüntetése jogszerű volt-e vagy sem. Így csupán arra utalunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Közalkalmazott pótszabadsága téves besorolás esetén

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, azzal, hogy az első fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg [Kjt. 57. § (1) bek.]. A bírói gyakorlat szerint a helytelen besorolás állapotsérelmet jelent,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakör Mt.-beli meghatározásától a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ugyanez irányadó a napi munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezésekre is [Mt. 135. § (2) bek. a) pont]. A munkavállaló javára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Egészségügyi alkalmasság ellenőrzése

Kérdés: Cégünknél – a tevékenység veszélyességéből eredően – szigorú szabályok vonatkoznak az egészségügyi alkalmasság ellenőrzésére. Egy új szabályzat szerint a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a munkáltató részére, hogy milyen ismert betegségük van, illetve hogy szednek-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. Szabályos, hogy erről nyilatkoztassuk a munkavállalókat? Előfordul, hogy hosszabb betegség után az üzemorvos olyan kollégákat is alkalmatlannak nyilvánít, akiknek időközben lejár a keresőképtelen állománya. Kell-e fizetünk díjazást addig a munkavállalónak, amíg bár keresőképes, alkalmatlanság miatt mégsem tudjuk foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti alkalmassági nyilatkozat megítélésünk szerint nem jogszerű. A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban a munkáltató csak arra jogosult, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolásában foglaltakat megismerje. Ez azonban nem tartalmazza a pontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Kinevezés egyoldalú módosítása

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ahhoz, hogy a kinevezése szerinti gépkocsivezető munkakör helyett a jövőben karbantartóként dolgozzon, a kinevezés módosítására lenne szükség, ami csak közös megegyezéssel, a felek kölcsönös és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Felmondás – a háttérben bizalomvesztéssel

Kérdés: Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. § (1)–(2) bekezdése értelmében a munkáltató a felmondását köteles megindokolni, az indok pedig kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A bizalomvesztés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kölcsönzött munkavállaló próbaidő alatti felmondása

Kérdés: Kölcsönzött munkavállaló vagyok, a próbaidőm három hónap, de még csak két hónapot töltöttem ki, és meg szeretném szüntetni a munkaviszonyt. Kinek kell beadnom a felmondást? A kölcsönvevő vállalatnál be kell-e jelentem, és ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony a kölcsönbeadóval áll fenn, még ha a tényleges foglalkoztatás a kölcsönvevőnél történik. Ezért a törvény szerint a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval köteles közölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Részmunkaidő kikötése – csak közös megegyezéssel

Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltató a négyórás munkaviszony elfogadására?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, ami napi nyolc órát jelent [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. Ettől eltérő mértékű munkaidő a felek közös megegyezését igényli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőhiány a munkáltató által kiadott feladat teljesítéséhez

Kérdés: Kaptam egy feladatot a munkahelyemen a munkámmal kapcsolatban, de nem sikerült teljesítenem, mert nem fért bele a munkaidőmbe. Akkor nem ellenőrizték, de most utólag fegyelmit akarnak adni. Megtehetik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze [Mt. 52. § (1) bek. c) pont]. Így Ön köteles eleget tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
1
9
10
11
22