Találati lista:
191. cikk / 213 Műszakpótlék – ha nem csak a munkarend több műszakos
Kérdés: A portaszolgálat ellátásánál – amit mindennap, hétvégén is 24 órában kell elvégezni – reggel 6 és este 18 órakor van váltás. Van olyan portásunk, aki általában csak éjszaka vagy csak nappal dolgozik, és olyan is, aki hol éjjel, hol nappal. Kérdésem, hogy kell fizetni nekik a délutáni és az éjszakai műszakpótlékot?
192. cikk / 213 Lemondás a munkaszerződésben megemelt összegű végkielégítésről
Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében a törvényben meghatározottnál magasabb összegű végkielégítést kötöttünk ki munkáltatói rendes felmondás esetére. Mivel hamarosan fel kell mondanunk neki, van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló erről a magasabb összegről lemondjon?
193. cikk / 213 Szükséges-e a kerékpár a munkába járáshoz?
Kérdés: A munkahelyemre kerékpárral jártam dolgozni, ahol egy hagyományos, de nem elkerített kerékpártárolóban tettem le azt. Az egyik nap, amikor mentem haza, láttam, hogy a biciklinek hűlt helye. A munkáltatómnak nem kellene megtéríteni a kárt, hiszen a biciklimmel jártam dolgozni?
194. cikk / 213 Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok
Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
195. cikk / 213 Önkéntes segítségnyújtásból eredő kár
Kérdés: Munkavállalóként irodai adminisztrátor munkakörben dolgoztam. A munkahelyünkön folyamatos építkezés folyt. A törmelék elszállításakor egy kölcsönbe kapott traktor pótkocsijának oldalmagasítója rászorult a kerékre. Mivel hamarabb értem aznap a munkahelyemre, és láttam, hogy nem boldogulnak, segítettem eltávolítani az alkatrészt, de ekkor megroppant a hátam. Utóbb az orvos csigolyatörést állapított meg, és most rokkant vagyok. Követelhetek-e kártérítést a munkáltatómtól?
196. cikk / 213 Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?
Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
197. cikk / 213 Rendes felmondás – a munkavállaló meghallgatása
Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?
198. cikk / 213 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
199. cikk / 213 Bércsökkentés – mint szankció?
Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
200. cikk / 213 Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő
Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
