Műszakpótlék – ha nem csak a munkarend több műszakos

Kérdés: A portaszolgálat ellátásánál – amit mindennap, hétvégén is 24 órában kell elvégezni – reggel 6 és este 18 órakor van váltás. Van olyan portásunk, aki általában csak éjszaka vagy csak nappal dolgozik, és olyan is, aki hol éjjel, hol nappal. Kérdésem, hogy kell fizetni nekik a délutáni és az éjszakai műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja szerint több műszakosmunkarendnek minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Lemondás a munkaszerződésben megemelt összegű végkielégítésről

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében a törvényben meghatározottnál magasabb összegű végkielégítést kötöttünk ki munkáltatói rendes felmondás esetére. Mivel hamarosan fel kell mondanunk neki, van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló erről a magasabb összegről lemondjon?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a végkielégítés felemelésének forrásaa felek egybehangzó akarata volt, az arról való "lemondás" is csak a felekközös meggyezésével lehetséges. Elvileg tehát nincs akadálya annak, hogy amunkavállaló még a végkielégítés esedékességét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Szükséges-e a kerékpár a munkába járáshoz?

Kérdés: A munkahelyemre kerékpárral jártam dolgozni, ahol egy hagyományos, de nem elkerített kerékpártárolóban tettem le azt. Az egyik nap, amikor mentem haza, láttam, hogy a biciklinek hűlt helye. A munkáltatómnak nem kellene megtéríteni a kárt, hiszen a biciklimmel jártam dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a munkaviszonyávalokozati összefüggésben következett be [Mt. 174. § (1), (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarend, a munkaidő-beosztás a munkáltató működésirendjéhez kell, hogy igazodjon. Ha nem általános munkarend szerinti működésről(hétfőtől péntekig napi 8 óra munkavégzés, szombat-vasárnap pihenőnap) van szó,akkor a munkáltató az adott időszak alatt ledolgozandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Önkéntes segítségnyújtásból eredő kár

Kérdés: Munkavállalóként irodai adminisztrátor munkakörben dolgoztam. A munkahelyünkön folyamatos építkezés folyt. A törmelék elszállításakor egy kölcsönbe kapott traktor pótkocsijának oldalmagasítója rászorult a kerékre. Mivel hamarabb értem aznap a munkahelyemre, és láttam, hogy nem boldogulnak, segítettem eltávolítani az alkatrészt, de ekkor megroppant a hátam. Utóbb az orvos csigolyatörést állapított meg, és most rokkant vagyok. Követelhetek-e kártérítést a munkáltatómtól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Rendes felmondás – a munkavállaló meghallgatása

Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (5) bekezdésével kapcsolatban kialakított bíróigyakorlat szerint, ha a munkáltató nem ad lehetőséget a munkavállaló számára avele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, ez a tény önmagában mégnem alapozza meg a munkáltatói rendes felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében amunkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli ("fegyelmi", azonnali hatályú) felmondás az alegsúlyosabb jogkövetkezmény, ami az Mt. 96. §-a alapján a munkáltató általakkor alkalmazható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. § (4) bekezdése értelmében a munkaviszonyrendkívüli felmondással csak az annak alapjául szolgáló okról valótudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő),legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:
1
19
20
21
22