Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...a keres ő képtelenség ideje alatt is, azonban a felmondási id ő legkorábban a betegség miatti keres ő képtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követ ő egy év lejártát követ ő napon kezd ő dhet el [Mt. 68. § (2) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása

Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Ettől egyoldalú jognyilatkozatban (egyoldalú kötelezettségvállalásban) a munkáltató eltérhet, amennyiben az eltérés a munkavállaló javára szól [Mt. 15. § (3) bek., 43. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] ...olyan állapot, amely nem állhat fenn csak egyik munkáltató vonatkozásában. Ha a munkáltató tudomására jut, hogy a pedagógus a betegszabadsága vagy táppénzes állománya alatt máshol dolgozott, ez olyan jogviszonyból eredő kötelezettségszegést jelent, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Bérből levonás távollét miatt

Kérdés: Vonhatnak-e le a béremből, ha betegség miatt nem megyek be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt nem is jár a munkáltatótól díjazás – például ilyen a keresőképtelenség [Mt. 55. § (1) bek. a) pont] tartama, ha arra betegszabadság már nem illeti meg a munkavállalót. Ilyenkor ugyanis nem a megkeresett munkabérből történő levonásra kerül sor, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...egészségi okokból nem tudja teljesíteni. Ehhez célszerű a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét is beszerezni.A szabadság és a betegszabadság elszámolása – a munkáltató választása alapján – nemcsak a beosztással egyező óraszámban történhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség megsértése a felmondási idő alatt

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tenni jogszerűen egyéb, elsődlegesen a munka díjazásával, valamint a közterhek viselésével kapcsolatos kötelezettségeinek (pl. betegszabadságra járó díjazás, valamint a táppénz-hozzájárulás megfizetése tekintetében). Mivel azonban a felmondási idő letelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Határozott idejű munkaviszony megszűnése betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: 2016. november 21-én létrejött köztem és egy közvetítő cég között egy határozott idejű munkaszerződés, mely december 15-ig szólt. Táppénzre kényszerültem menni, mert nagyon nagy a fizikai megterhelés, amiről előtte nem tájékoztattak. Próbáltam helytállni, de az egészségem nem bírta. 2016. december 15-ével így is megszűnt a munkaviszonyom, vagy csak a táppénz leteltével?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – megszűnik a határozott idő lejártával [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ennek tényét nem befolyásolja az sem, ha Ön a betegszabadságát tölti, vagy betegség miatti keresőképtelensége folytán táppénzben részesül. A munkaviszony nem hosszabbodik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Szabadság számítása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló meddig és miért keresőképtelen, sem annak, hogy a keresőképtelenség idejére kap-e valamilyen ellátást (pl. betegszabadságra járó díjazást, táppénzt vagy semmit). A kérdés szerinti esetben tehát nem jogszerű a munkáltató részéről, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
1
8
9
10
20