521 talált cikk a bérpótlék kifejezésre

Kérdés: Cégünk rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működőnek minősülő kft. Munkavállalóink közül többen két műszakban járnak dolgozni, rendszeres váltásban, vagyis havonta egyszer-kétszer, vagy akár háromszor is előfordulhat, hogy vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben munkát kell végezniük. Ebben az esetben kell-e fizetnünk a műszakpótlékon felül vasárnapi pótlékot is?

Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.

Kérdés: A vendéglátásban 2012. július 1-jétől hogyan változott a munkaszüneti nap díjazása? Vonatkozik rájuk a 100%-os bérpótlék-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?

Kérdés: Hogy kell a kiadott szabadságot kifizetni, milyen mértékű bér jár a fizetett munkaszüneti nap után?

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?