Vezető állású munkavállalóra vonatkozó törvényi feltételek

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. értelmében a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatta, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősüljön [régi Mt. 188/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Éjszakai pótlék – nem váltható meg szabadság kiadásával

Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (ún. műszakpótlék) jár. A változást ebből a szempontból rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak rendkívüli munkát végeznie. Az Mt. általános szabálya szerint az alapbér mellett a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot kell fizetni, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Várandós munkavállaló munkaköre

Kérdés: Háziorvosi ügyeletben dolgozó asszisztens készenléti jellegű munkakörben dolgozik. Amikor be van osztva, akkor délután 16 órától másnap reggel 8 óráig tart a munkaideje. Munkabére bérátalányban lett megállapítva. Nevezett munkavállaló bejelentette várandósságát. Az Mt. szerint éjszaka nem dolgozhat, asszisztensi munkakört reggel 8-tól nem tud biztosítani a munkáltató, mert ügyeletet lát el. Ha a munkáltató csak takarítói állást tudna felajánlani a munkavállalónak részmunka­időben, akkor az asszisztensi bérének arányos részével kell áthelyezni az új munkakörbe? Ha a munkavállaló nem fogadja el az új munkakört, akkor milyen bért kell részére fizetni? A felmentés idejére járó alapbér az ő esetében a megállapított bérátalánnyal fog megegyezni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben ezt a munkáltató nem tudja biztosítani, a munkavállaló részére a kiesett idő állásidőnek minősül, és alapbér, illetve bérpótlék jár rá [Mt. 146. § (1) bek., 147. §].Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A 148. §-a (2) bekezdésének a) pontja azt is meghatározza, mi tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
Kapcsolódó címkék:      

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozásokat kiemelve, erre évente csak 250 órában kerülhet sor (ezt kollektív szerződés 300 órára emelheti), és az alapbéren túl bérpótlékkal, illetve szabadidővel kell honorálni [Mt. 107-109. §, 135. § (3) bek., 143. §]. Ha a munkaidő-beosztáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!
Részlet a válaszából: […] ...be volt-e osztva a munkaszüneti napra. Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végzett, a munkavégzés idejére 100%-os bérpótlék (munkaszüneti napi pótlék) illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát a munkaszüneti napra–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei

Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a munkavállaló maga határozhatja meg, hogy mikor és mennyit dolgozik. Ebből eredően a munkavállaló számára nem járnak azok a bérpótlékok sem, amelyeket a munka­idő-beosztásra tekintettel állapít meg a törvény. Például nem tarthat igényt éjszakai pótlékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ezt a törvényi felső határt – nemcsak a munkabérre, de más jogcímen fizetett díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre tekintettel kapott bérpótlék (ellenérték) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék mértéke száz százalék a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.
1
36
37
38
54