147 talált cikk az átalány kifejezésre

Kérdés: A főállású polgármester (választott tisztségviselő) CSED, GYED, GYES mellett is végezheti-e tevékenységét? Illetve ez időszak alatt is jár-e neki az illetménye és a költségtérítése? Amennyiben a polgármester asszony 2026. július 1-jén szül, szülés után kiveszi a 41 munkanap szabadságát, a fennmaradó időszakra (gyermek születést követő 90. napig) nem igényel CSED-et. A 90. naptól pedig CSED-extra, GYED és GYES mellett dolgozna. Megfelelne-e ez a jogszabályoknak?

Kérdés: Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?

Kérdés: A közalkalmazott nyolcórás teljes napi munkaidőben, bentlakásos intézményben dolgozik, és rendszeresen hamarabb – a munkaidő vége előtt 15–50 perccel – megy el, amikor nincs ott a munkáltatói jogkörgyakorló. Más munkanapokon betartja a munkaidőt. Eltávozását nem ismeri el, előzetesen nem jelzi, indokot utólag sem mond. Mindez néhány alkalommal kamerafelvétellel bizonyítható. A munkáltató milyen szankciót alkalmazhat? Figyelemfelhívás már történt. E közalkalmazott illetményébe munkáltatói döntésen alapuló pótlék került beépítésre. Ami miatt ugyanakkor megkapja ezt, az ún. rendkívüli behívás, másfél év alatt egyszer sem került elrendelésre. Visszavonható-e ez a pótlék? Indokolás szükséges-e?

Kérdés: A polgármester és az alpolgármesterek részére a képviselő-testület által megállapított átalány-költségtérítés van megállapítva. Ezenfelül jogosultak-e külföldi/belföldi kiküldetés esetén napidíjra vagy egyéb költségtérítésre?

Kérdés: Van-e lehetősége a társas vállalkozásnak a tagjával, aki ügyvezetői feladatokat lát el munkaviszonyban a társasági szerződés alapján, távmunkában, home office-ban történő munkavégzés keretében elláttatni az ügyvezetői feladatokat? Ha igen, ezt a munkaszerződésben kell-e rögzíteni, továbbá a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) fizethető-e az ügyvezető részére?

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?

Kérdés: Rendeltetése folytán az év minden napján működő (kivétel karácsony első és második napja, illetve november 1. és december 24. délutánja) gyógy- és strandfürdő uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ. Az alapbérén felül jár-e 100%-os ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?

Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.