Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 76. § (5) bekezdése szerint: "A feleknek amunkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében,munkakörében, illetve munkavégzési helyében". Az Mt. 78/A. § értelmében "Amunkaviszony – eltérő megállapodás hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Mind az állásidő, mind a keresőképtelenség időtartama alatta munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 107. § c) és h)pontja, valamint 151. § (4) bekezdése]. A mentesülés oka azonban eltérő: mígállásidő esetén a munkáltató működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkakör-módosítás a GYES után?

Kérdés: Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztassa tovább.Ha a munkakört más tölti be, vagy az már megszűnt, akkor amunkáltató állásidőre járó munkabért (személyi alapbért) köteles – munkavégzéshiányában is – fizetni a munkavállalónak [Mt. 151. § (4) bek.]. Felajánlhatmásik munkakört is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendes felmondás a GYES folyósítása alatt?

Kérdés: Munkavállalónk 2009. május 12-én tért vissza a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságáról, ezt követően kiadtuk számára az elmaradt rendes szabadságát, majd egy hónapig helyettesített egy szabadságon lévő munkatársat. A gazdasági válság miatt nincs szükségünk rá, s nem tudunk részére munkát biztosítani (cégünk korábban négynapos munkahétre tért át, 20%-os bércsökkentéssel). Az elmúlt öt év alatt nem vettünk fel a helyére senkit. A második gyermeke után 2010. május 12-ig jogosult gyermekgondozási segélyre. Mikor és milyen hatállyal mondhatunk fel neki? Munkaszerződésében három hónapos felmondási idő szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...nem tud eleget tenni foglalkoztatásikötelezettségének, köteles erre az időszakra (állásidőre) a munkavállalószámára a személyi alapbérét megfizetni [Mt. 151. § (4) bek.].Noha ezt nem említi kifejezetten a kérdés, megjegyezzük,hogy a munkáltató és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás

Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...le a munkaadó és munkavállaló közösmegegyezéssel. A támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járószemélyi alapbérének 80 százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet, de atámogatás összege nem haladhatja meg a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bérpótlék – a számítás alapja

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása bérpótlék fizetését írja elő,annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalószemélyi alapbére. Mivel az Mt. munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül [l.Mt. 13. § (1)–(2) és (5) bek.], általában véve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] ...hátralévő részében még ledolgoztathatja. Ha erre amunkaidőkereten belül nem kerül sor, az 1 óra tartamára a munkavállalótszemélyi alapbére illeti meg. Ugyanígy, ha például pénteken szabadságot ad ki amunkáltató a munkavállalónak, szintén 8 órára járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] ...ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés].Az állásidő kategóriájába tartozik a kérdésbeli eset, amikora munkáltató eleve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkabércsökkentés a minimálbérre?

Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?
Részlet a válaszából: […] ...pedig azért fontos, mert az Mt. 76. § (5)bekezdése kimondja, hogy a feleknek a munkaszerződésben legalább a munkavállalószemélyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében meg kellállapodniuk. A személyi alapbér összegén ezért csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...az erre az időszakra járó díjazásról, amelytermészetesen kevesebb is lehet, mint a távolléti díj, vagy akár mint aszemélyi alapbér. Akár egy fillér sem járhat. Ezzel eljutunk a harmadikmegoldási módozathoz. A munkáltató rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
1
64
65
66
71