3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?

Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?

Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat – hivatkozva a képviselő-testületi határozatra – tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?

Kérdés: A településünk kulturális intézményében új pályázatot szükséges kiírnunk az intézményvezető munkakörre. Eddig a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakultak munkaviszonnyá, és a Kjt. hatálya alól a közalkalmazottak átkerültek az Mt. hatálya alá. Ki gyakorolja az átalakulást követően a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, és ezeket melyik jogszabály határozza meg? A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői feladatokat, ezért a kinevezése határozatlan idejű kinevezés, viszont a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Ez a rendelkezés továbbra is érvényes a kulturális intézményvezetőre, vagy létesíthető a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés a vezetői megbízás idejére?

Kérdés: Egyik bolti eladó munkavállalónk pár hete tért vissza a munkába, igazolt koronavírus-fertőzés után. A felgyógyulása miatt védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Az új rendelet alapján felmerült bennünk, hogy minden bolti alkalmazottunknak kötelezővé tesszük a védőoltást. Megtehet jük-e ezt a védettségi igazolvánnyal rendelkező, de nem oltott munkatárs kapcsán is?

Kérdés: Egy költségvetési szerv – fenntartói döntés alapján – beolvad egy másik költségvetési szervbe. Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó és az átvevő munkáltatót? Gondolunk itt különösen az Mt. 36. §-ához fűzött miniszteri indokolásra is. Ennek alapján kell alkalmazni az Mt. 36-40. §-ában foglaltakat, vagy az átvevő munkáltatót kizárólag a Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség terheli? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet intézményvezetőjének vezetői megbízása 2021. december 31. napján lejár. A 13/2002. EüM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 2. §-ának (1) bekezdése meghatározza a gyógyintézet vezetőjének és orvosvezetőjének képzettségi előírásait. E rendelkezéseket mi a következők szerint értelmeztük:
1. Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény vezetésével csak a 13/2002. EüM rendelet 1. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy nevezhető ki.
2. A 13/2002. EüM rendelet 2. §-a szerinti orvosvezető az intézményvezető orvos végzettségű (szakmai) helyettesére vonatkozó képesítési előírásokat tartalmazza, és nem alkalmazható az intézményvezetőre.
Jól értelmezzük-e a fenti két rendelkezést?

Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, Gyakornok vagy Pedagógus I. besorolásom lenne? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Munkavállalónk szakképesítését Szerbiában szerezte. Az OKFŐ határozata alapján a Szerbiában megszerzett és az egészségügyi iskola által 1999-ben kiállított egészségügyi nővér-technikus oklevél által tanúsított szakképesítés egyenértékű a 34/1977. (Eü. K. 23.) EüM számú utasításban meghatározott felnőtt szakápoló szakképesítéssel. A kollégát D vagy E fizetési osztályba kell sorolni?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodájába óvodapedagógust szeretnénk felvenni, aki 2020-ban szerezte meg a diplomáját, előtte 11 évet vállalkozói szférában dolgozott. A hat évet meghaladó bármely munkaviszonyt figyelembe kell venni? Gyakornok vagy pedagógus I. fokozatba kell besorolni?