3660 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?

Kérdés: Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakos munkarendben foglalkoztatjuk (6–14 óra, 14–22 óra, 22–06 óra), hétfőtől péntekig. November 24-én pénteken a délelőttös műszak idején, 8-14 óra között a szolgáltató karbantartása miatt áramszünet lesz, így az érintett, ún. B szak dolgozóit akkor nem tudjuk foglalkoztatni. Emiatt a B szak részére november 4-én szombat délelőttre munkavégzést rendeltünk el, helyette pedig november 24-én pénteken kapnak pihenőnapot. Az A (éjszakás) és a C (délutános) szakok munkaidő-beosztására nem vonatkozik ez a módosítás, ők november 4-én szombaton a pihenőnapjukat töltik, november 24-én pénteken pedig munkát végeznek. A három műszakos munkarendre tekintettel a munkanap meghatározása a naptári naptól eltérő, reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig tart. Ennek tükrében szabályosan járunk el a fent leírtak szerint, hogy csak a B szak részére helyezzük át a november 24-ei munkanapot november 4-e szombatra, a másik két szaknak pedig nem módosítjuk a beosztását?

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?

Kérdés: 168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?

Kérdés: 2018-tól fennálló munkaviszonya a nyugdíjas munkavállalónak 2023. 11. 17. napjával közös megegyezéssel megszűnik. A megállapodásba a munkáltató beleírta, hogy a 2023. évi ki nem adott szabadságot kifizeti. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél aláírta. Köteles a munkáltató az előző évről áthúzódó szabadságot kifizetni a munkavállalónak, vagy a megállapodásban aláírtak szerint járhat el a szabadság megváltásával?

Kérdés: A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?

Kérdés: 2023. március 31-én a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet alapján a munkavállalónk részére adtunk utazási utalványt, amely a menetjegy árából 12 alkalommal biztosít számára 50%-os kedvezményt. A dolgozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy elhagyta az utalványát, ezért szeretne másikat kérni. Ezen kérését elutasítottuk arra hivatkozva, hogy évente kizárólag 12 alkalomra jár, és nincs lehetőség többször kiadni az utalványt. Kérem szíves segítségét, hogy jogszerűen jártam-e el?