Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: Társaságunk takarító munkakörben foglalkoztat munkavállalót, munkaszerződése szerint napi 2 órában, 18-20 óra közötti munkaidőben. Kérdésem, hogy a munkavállalót megilleti-e az éjszakai pótlék? Amennyiben igen, akkor milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...aki az éjszakai időszakban, azaz huszonkettő és hat óra között teljesít munkavégzést (Mt. 89. §), legalább egy órát meghaladó tartamban, és nem jár neki műszakpótlék erre az időszakra. Az éjszakai pótlék mértéke 15% (Mt. 142. §). Például, ha az 1000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét elrendelése és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Cégünk gázvezeték- és csőhálózat-szereléssel foglalkozik. Ha meghibásodik egy készülék, sok esetben kell kimenni családi házakhoz. Szeretnénk, ha munkavállalóink a szombati napon készenlétben állnának egy esetleges munkavégzésre. A kérdésünk az lenne, hogy ez milyen pótlékkal jár a munkavállalók részére (készenléti pótlék, szombati munkavégzés pótléka, illetve ezek egyszerre)? Minden szombatra el lehet rendelni a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] ...szerint annak tartamáról a munkavállalónak legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre tájékoztatást kell adni. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak:– a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő okot kell közölnie a munkáltatóval, annak érdekében, hogy igazolja a munkavállaló jogszerű távolmaradását. A kérdésben megadott indok álláspontunk szerint nem megfelelő, mivel semmitmondó, közhelyes, és nem dönthető el belőle, hogy valóban indokolt-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni, azaz az egy órára járó távolléti díj alapbérrészének meghatározásához a havi alapbért osztani kell az adott időszakra eső – azaz az esedékesség hónapjában érvényes – általános munkarend szerinti munkaórák számával [Mt. 149....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkakör módosítása

Kérdés: Ha egy munkavállaló GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató az eredeti helyére visszavenni? Ha erre nem köteles, és másik munkahelyet ajánl fel részére, az eredeti munkabérénél lehet-e kevesebb a felajánlott bér?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalmi eleme, amely csak közös megegyezéssel módosítható [Mt. 45. § (1) bek.; 58. §]. Ez akkor is irányadó, ha fizetés nélküli szabadságról tér vissza a munkavállaló, gyermeke egyéves kora után, a GYES továbbfolyósítása mellett [Cst. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jutalomra is a Kjt. és nem a Hjt. szabályai szerint válik jogosulttá, ideértve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítására irányadó rendelkezéseket is. Esetében tehát nem a Hjt., hanem a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó a jogosító idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkáltató személyében történő változás – a tevékenység "visszaszervezése"

Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint pedig a gazdasági egység átvétele időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Ennek értelmében, amennyiben egy munkavállaló vagy munkavállalók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Versenytilalmi megállapodás munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?
Részlet a válaszából: […] ...által említett "felek" a munkaviszony résztvevőit jelentik, munkaerő-kölcsönzés esetén tehát a munkavállalót és a kölcsönbeadót.A kölcsönvevő a hozzá kikölcsönzött munkavállalóval ilyen megállapodást nem köthet, mivel nem áll munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkarend módosítása

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
Részlet a válaszából: […] ...legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus díjazása május 1-jén

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 107. §-ának a) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban végzett munka, tehát például a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munka. A fentiek alapján a munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
1
239
240
241
358