3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát, de az ügyvezetői munkakör mellett más munkaköre is van. Szeretnénk terjeszkedni, és ennek érdekében egy olyan ügyvezetőt szeretnénk kinevezni, akinek ebben komoly tapasztalata van. Viszont a mostani ügyvezetőt a másik munkakörben megtartanánk, hiszen nagyon jól végzi a munkáját. A fentiek alapján egyoldalúan visszahívhatjuk az ügyvezetői tisztségből, a másik munkakört megtartva?

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja – mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik –, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra – a hatáskörében illetékes testület egyetértésével – munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?

Kérdés: Alkalmi munkavállaló halálát hogyan kell bejelenti a NAV-nak?

Kérdés: Alkalmi munkavállaló béréből vonható-e gyerektartás?

Kérdés: Rehabilitációs kártyával dolgozom. Köteles a munkáltatóm orvosi vizsgálatokra, kezelésekre elengedni? Kötelezhetnek túlórára? A súlyos fogyatékosságra járó pótszabadság kiadásának mik a szabályai?

Kérdés: Egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol teljesítménybérezés szerint vagyok alkalmazva. A probléma pedig az, hogy tavaly márciusában volt egy drasztikus normacsökkentés (40-45%-os), amihez hozzájárul az is, hogy megmunkálni kívánt anyag minősége folyamatosan romlik, emiatt a norma már-már alig teljesíthető többeknek (azoknak is, akik több éve itt dolgoznak már), ha viszont mégis, az a kész anyag minőségének rovására megy. Biztos vagyok benne, hogy a perctáblázatunk nem szakszerűen lett meghatározva. Hiába jelezzük a vezetés felé a problémánkat, nem törődnek vele. Ilyen esetben mi a teendő? 8 órában dolgozom, ha a teljesítményem nem éri el a 100%-ot, akkor a különbözetet köteles kifizetni órabér szerint a munkáltató? Például, ha én csak 85%-ot teljesítek önhibámon kívül (mert olyan rossz minőségű az alapanyag), akkor azt a fennmaradó 15%-ot ki kell fizetnie, mivel a 8 órát ugyanúgy ledolgoztam?

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.

Kérdés: Egy volt munkavállalónk kárt okozott. A károkozást elismerte, és hozzájárult, hogy a kár összegét levonjuk a munkabéréből. Nem sokkal ezután eltűnt, nem jött be dolgozni. Ha szeretnénk érvényesíteni a kárigényt, a perben mindent a munkáltatónak kell bizonyítania? Annak idején nem készült részletes dokumentáció, pontosan az elismerés miatt, és az akkori kollégák közül is nagyon kevesen vannak már csak állományban.

Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?