Kinevezésmódosítás visszavonása

Kérdés: A munkáltatóm (kórház) részéről kinevezésmódosítás került aláírásra, amely alapján az abban meghatározott bérpótlékot el is utalták a számomra. Utóbb arra hivatkozott a munkáltató, nem akart ilyen kinevezésmódosítást aláírni, és egy újabb okirattal ismét módosításra került a kinevezésem, amely a bérpótlékot már nem tartalmazta. A munkáltató most vissza is akarja fizettetni velem a korábbi módosítás alapján kiutalt összeget, és nemcsak a nettó, hanem a bruttó mértékét. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetett illetményt akkor is csak nettó összegben követelhetné vissza a munkáltató; az esetlegesen tévesen bevallott és megfizetett adókat (adóelőleget) és járulékokat nem követelheti vissza, minthogy azokat Ön nem kapta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Munkaszüneti napi pótlék szociális ápolónak

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom mint ápoló. Kérdésem, hogy ünnepnapon éjszakás műszakra jár-e az ünnepi pótlék, vagy csak az éjszakai?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékok – a műszak- és az éjszakai pótlék kivételével – egymás mellett, önállóan illetik meg a munkavállalót. Azaz ha egy adott időszakban több bérpótlékra is jogosultságot szerez, azok közül mindegyik megilleti – azzal, hogy a bérpótlékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Óvodai rendszergazda besorolása

Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés két részre bontható: alkalmazható-e rendszergazda munkakörben közalkalmazott egy óvodában; illetőleg az adott végzettségek alapján megfelelő-e a rendszergazda besorolása? A válaszok egymástól függetlenek. Ha ugyanis a rendszergazda foglalkoztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése

Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
Részlet a válaszából: […] ...miatt bejelentést tehet a munkaügyi felügyelőségen, amely a megyei (fővárosi) kormányhivatal részeként működik. Ugyanez irányadó az elmaradt szabadság iránti igény érvényesítésére is. Mindkét esetben célszerű lehet első körben a munkáltatóval egyeztetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Bankszámla-hozzájárulás – bruttó összegben

Kérdés: A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke 2016-ban legfeljebb 1000 forint [Költségvetési tv. 57. § (5) bek.]. Ez bruttóban vagy nettóban értendő?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. nem rendelkezik külön a bankszámla-hozzájárulás adózásáról, ezért azt munkabérnek kell tekinteni, és a közterheket annak szabályai szerint kell megfizetni. A bankszámla-hozzájárulás összege ezért bruttó összeg. Ezt nem befolyásolja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalom – a kifizetés esedékességének napja

Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számításánál a naptár az irányadó. A jubileumi jutalomra jogosító idő nem minősül határidőnek, hiszen nem valamely jogszabály által jognyilatkozat megtételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. a) pont]. A szabadságra eső díjazás kiszámításánál (a pénzbeli megváltás esetét is ideértve) mindig az esedékességkor irányadó munkaidőt kell tehát alapul venni, annak nincs jelentősége, hogy a szabadságra való jogszerzés ideje alatt a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szociális dolgozó továbbképzése

Kérdés: 57 éves szociális dolgozó vagyok. Munkáltatóm továbbképzésre kötelez. Vonatkozik rám az Nkt. 62. §-ának (2) bekezdése? Most belső képzésnek nevezték át, cégem pszichológusa tartaná.
Részlet a válaszából: […] ...szabályai alkalmazandók, ám ezek is kizárólag a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben dolgozókra irányadók [Nkt. 65. § (9) bek. c) pont]. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató belső képzésben való részvételre kötelezze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Elszámolás egyszerűsített foglalkoztatásnál

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásról év végén kell-e a napok számáról, az összes összegről éves záró bizonylatot adni? Ha igen, milyet? Ez olyan lehet, mint más munkavállalónál az M30-as nyomtatvány év végén?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített foglalkoztatás során – amennyiben az Efo-tv. eltérően nem rendelkezik – az adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, miszerint a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...összegének meghatározása során értelemszerűen a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor érvényes (utolsó) alapbére irányadó, a munkaviszony fennállása alatt megfizetett összeg ennek megfelelő kell, hogy legyen (ezt egyébként a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
187
188
189
358