3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Telephelyünket egy új cég üzemelteti tovább a jövőben. A munkáltatóm közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyomat, az ajánlata szerint mindazokat a juttatásokat kifizeti, ami munkáltatói felmondás esetén járna számomra. Köteles vagyok aláírni a közös megegyezést?

Kérdés: A Kttv. 126-127. §-ai szólnak a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek adományozásáról. Ha valaki például egy minisztériumban megkapja valamelyik címet, majd áthelyezéssel kerül át egy másik, például a Kttv. 2. §-a alá tartozó szervhez, alanyi jogon viszi-e magával a címét, kötelező-e azt számára az új munkahelyén is tovább fenntartani, vagy a hivatali szervezet vezetőjének döntése, hogy az előző munkahelyen kapott címet az áthelyezéssel együtt adományozza-e a belépő munkatársnak? Ha kötelező, mi a teendő akkor, ha az új munkahelyen a törvényi 20% már betelt?

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?

Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?

Kérdés: A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése értelmében a vezetői megbízás legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. Egy vezető három évre kapott megbízást, és ennek lejártát követően a munkáltatója még két évig szeretne vele vezetőként dolgozni. Ebben az esetben közös megegyezéssel meghosszabbítható-e az eredeti vezetői megbízás, vagy technikailag új vezetői megbízást kell számára adni a kétéves időtartamra?

Kérdés: Óvodában intézményvezető vagyok. 2017. december 22-én leszek jogosult az öregségi nyugdíjra. Vezetői megbízásom 2018. július 1-jéig szól. Nem szeretnék elmenni nyugdíjba 2017. december 22-én, hanem a vezetői megbízásom végéig, azaz július 1-jéig közalkalmazotti munkaviszonyban szeretnék maradni. Van-e erre lehetőségem?

Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?

Kérdés: Szeretnék nyári diákmunkát vállalni strandi jegyszedőként. Elmúltam 17 éves, de még nem vagyok 18. Közalkalmazottként foglalkoztatnának. Vállalhatok-e így diákmunkát mint közalkalmazott, ha nem vagyok nagykorú, ugyanis ezért utasít el a munkaadó?

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?