3750 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó művelődési központ egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz a különböző rendezvényei miatt. Vannak rendezvényei szombaton vagy vasárnap, illetve munkaszüneti napon is (pl. augusztus 20.) A munkaidő beosztása átlagosan heti 40 óra. Az ilyen rendezvények alkalmával van, hogy 10–12 órát is dolgoznak a munkavállalók. Bérpótlékot nem fizet a munkáltató, az ellentételezést szabadnapként kapják meg a munkavállalók. Ebben az esetben a pihenőnapi és a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel hány nap szabadnap jár? Erről szükséges-e írásbeli megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között? A munkavállalóknak a rendezvényekről tudomásuk van előzetesen. Hogyan célszerű a munkáltatói tájékoztatóban és a munkaköri leírásban tájékoztatni erről? Jogszerű-e, ha például a munkaszüneti napon (augusztus 20.) ledolgozott órákat szabadnapban kapják meg a munkavállalók, és nem bérpótlék számfejtésével? Hogyan kell vezetni a munkaidőkeretet, a munkavégzés miatt kapott szabadnap beszámítódik a havi ledolgozott munkaórák számába? Ha igen, a ténylegesen ledolgozott munkaórával vagy a szerződés szerinti napi munkaórával számolunk?

Kérdés: Korábban a Kjt. hatálya alatt 60 nappal korábban volt szükséges bejelenteni a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. Ez kikerült a törvényből? Itt is a 30 nap lett az irányadó?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben az ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatottak folyamatos munkarendben, többféle – köztük 12 órás éjszakai – műszakban dolgoznak. Az intézményvezető milyen belső szabályzatban vagy eljárásrendben szabályozhatja az éjszakai műszakba történő beosztás elveit annak érdekében, hogy a munkáltatói gyakorlat objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő legyen? Milyen szakmai és egyéni szempontok vehetők jogszerűen figyelembe az éjszakai műszakok elosztásánál? Ilyen lehet-e például az ellátottak gondozási szükséglete, a dolgozó szakképzettsége, szakmai tapasztalata, kompetenciája, éjszakai munkára való egészségügyi alkalmassága, jogszabályi korlátozás, illetve a munkavállaló dokumentált egyéni vagy családi kérelme? Szükséges-e a tartósan éjszakai műszakból mentesített munkavállalók esetében a mentesítés indokát és időtartamát írásban dokumentálni, illetve indokolt-e az éjszakai műszakok munkavállalók szerinti megoszlását időszakonként vezetői kontroll keretében felülvizsgálni?

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkáltató a munkaszerződésben megtiltja a munkavállaló számára a másik munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését? Amennyiben előzetes engedélykéréséhez köti, úgy mi számít a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének? Ugyanaz az iparág, esetlegesen ugyanaz a pozíció az Mt. hatálya alatt?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézmény a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat ebédhordással bízta meg ez év december 31. napjáig. A feladatát kerékpárral oldja meg, a munkahelyére is forgalmas útszakaszokon keresztül kerékpárral közlekedik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a kiadott alkalmassági vizsgálati papíron „alkalmas” minősítés van. Korlátozás nem szerepel rajta. A munkavégzése közben szétnézés nélkül behajtott egy kereszteződésbe, ahol balesetet szenvedett, komoly egészségkárosodása lett. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen leírta a közalkalmazott szabálytalan közlekedését, bírsággal is sújtotta. A munkáltató anyagi és természetbeni támogatásban részesítette a kollégát (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás). Azóta táppénzen van, de már önállóan közlekedik. Felajánlásra került számára könnyebb munka, másik munkáltatónál a határozott idő lejártát követően. A kollégának a kapott és felajánlott segítség ellenére kártérítési követelése van a munkáltatójával szemben. Kártérítési igénye helytálló-e?

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében így szerepel a munkavégzés helye: X cég székhelye, ami jelenleg egy város. Szükséges-e munkaszerződés-módosítást aláírni, ha a cég székhelye másik városba kerül át? A munkáltató szerint nem, álláspontunk szerint igen, mert a mindenkori szó nem szerepel a munkaszerződésben. A munkavállaló nem szeretne másik városba járni dolgozni, akkor sem, ha nem okozna számára aránytalan sérelmet. Önök szerint melyik félnek van igaza?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában, ha van olyan óvodapedagógus/dajka, aki már lassan fél éve tartós távolléten van, és tudja is, hogy maradnia kell egy darabig még, vehetnek-e fel helyettesítés céljából új munkavállalót meghatározott időre, ha nem tudják megoldani saját kollégákkal a helyettesítést? A Púétv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony helyettesítés céljából határozott időre létesíthető. Minden esetben releváns ez a jogszabályi hivatkozás? Mennyi időnek kell eltelnie, hogy tartósan távol lévőnek minősüljön valaki? Már a keresőképtelenség megkezdésekor is felvehet az óvodavezető helyette valakit, vagy külön orvosi igazolás szükséges hozzá? (Műtétről van szó.) A határozott idő lehet egy hónap is, és azt hosszabbíthatja a főigazgató, vagy ez csupán megbízási szerződéssel lehetséges, nem közfoglalkoztatotti jogviszonnyal?

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott gondozónő 2025. április 16. napjától jogosulttá vált a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára, melyet a közalkalmazotti jogviszonya mellett igénybe is vett, így változatlanul dolgozik tovább, miközben nyugdíjat is kap. A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a lehetőséget ad a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben dolgozók részére a nyugdíj melletti munkavégzésre. A gondozónő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel (felmentési idővel) történő megszüntetése esetén mi a helyzet? Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonya alapján hat hónap felmentési idő illeti meg. A közalkalmazott attól tart, hogy a három hónap munkavégzés alóli mentesítését elveszíti. Hogyan szüntethető meg a jogviszonya, ha majd ténylegesen nyugdíjba szeretne menni?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt 20 órásra csökkenteni a munkavállaló kérésére? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozik a munkavállaló, és gyermeknevelésre hivatkozva kérelmezni szeretné a munkáltatójától, hogy csökkentse a munkaidejét 20 órára, mert nem tudja 40 órában ellátni a feladatot. Ha nem tudja a dolgozó a korábban szerződésben vállalt munkaidőben ellátni a feladatait, de nem szeretné közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyát, mi a teendő?